Minden hetedik vendéglő csődbe mehet Romániában

2020. 07. 01., 12:15

Hidegzuhanyként érte a vendéglátásban érdekelt vállalkozókat Romániában, hogy a kormány július 1-től nem léptet életbe újabb lazításokat. A korlátozások fenntartása jelentős anyagi veszteségeket okoz.

Még több vendéglátóipari vállalkozás sodródhat a csőd szélére Romániában azt követően, hogy a kormány úgy döntött, nem lépteti életbe a korábban július 1-re kilátásba helyezett lazításokat – írja a Krónika.

Emiatt nem nyithatnak meg a vendéglők, bárok, kávézók beltéri helyiségei, mint ahogy a szállodák benti vendéglői, medencéi sem fogadhatnak vendégeket.

Daniel Mischie, a Romániai Vendéglők Egyesületének (HORA) elnöke szerint csekély segítséget jelentett az ágazatban vállalkozóknak, hogy egy hónappal ezelőtt legalább a teraszaikat megnyithatták, az elmúlt időszakban 75 százalékkal kevesebb forgalmat bonyolítottak, mint az előző év azonos időszakában.

A szakember szerint az országban létező mintegy 35 ezer vendéglőből 5 ezer a koronavírus-járvány áldozata lesz, és nem fog újranyitni.

A wellness-szállodákat az érintette a leginkább fájdalmasan, hogy továbbra sem engedélyezik a beltéri medencék használatát – jelentette ki Godra Árpád, a szovátai Ensana Health Spa Resort (volt Danubius) értékesítési igazgatója. Hozzátette: az éttermi tiltás fenntartása nem befolyásolja annyira a működésüket, mert arra van alternatív megoldás, a teraszokon való kiszolgálással sikerül áthidalni.

A kijárási tilalom alatt az elmúlt évi foglalások 7 százalékát mondták vissza, ami nem tűnik soknak, de azt nem lehet felmérni, hogy ez alatt a két és fél hónap alatt még hányan foglaltak volna – részletezte az igazgató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS