Az Európai Unióból az EU-n kívülre irányuló export generálta a gazdaságban előállított teljes bruttó hozzáadott érték közel 18 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig több mint 14 százalékát támogatta – tájékoztatott az Eurostat.
Az unió statisztikai hivatalának legfrissebb, 2022-es adatai szerint a nem uniós országokba irányuló exportja 2526 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket termelt, ami teljes „uniós” bruttó hozzáadott értéké 17,7 százaléka. 2021-ben ez az arány 17,5 százalék, 2010-ben pedig 13,8 százalék volt. Az export a foglalkoztatásnak is alapvető pillére az EU-ban. A harmadik országokba induló kivitel 2022-ben 31,1 millió ember munkahelyét támogatta, ami a teljes uniós foglalkoztatás 14,5 százaléka. Ez az arány egy évvel korábban is ugyanekkora volt, 2010-ben pedig 11,9 százalék.
2022-ben a tagállamok közül Írország gazdasága támaszkodott a leginkább az EU-n kívüli országokba irányuló uniós exportra: itt a teljes hozzáadott érték több mint felét (51,6 százalék) ez az export generálta. A két „dobogós” Luxemburg (30,2 százalék) és Ciprus (27,0 százalék). A nem uniós országokba irányuló uniós export által generált hozzáadott érték aránya Horvátországban (9,0 százalék), Portugáliában (12,1 százalék) és Olaszországban (13,6 százalék) volt a legalacsonyabb 2022-ben.
Az „uniós export” által támogatott foglalkoztatásnak a teljes foglalkoztatáshoz viszonyított aránya is Írországban (29,5 százalék) volt a legmagasabb, megelőzve Luxemburgot (22,7 százalék) és Bulgáriát (21,5 százalék). Ez a mutató Horvátországban (9,0 százalék), Görögországban (12,3 százalék) és Franciaországban (12,4 százalék) volt a legalacsonyabb.
Magyarországon mindét mutató az uniós átlag közelében volt 2022-ben: az unión kívülre irányuló export a gazdaságban előállított hozzáadott érték 17,1 százalékát generálta és a foglalkoztatás 15,7 százalékát támogatta.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.