Munkahelyek tízmilliói függenek a „harmadik országokba” irányuló uniós exporttól

2024. 07. 17., 09:40

Az Európai Unióból az EU-n kívülre irányuló export generálta a gazdaságban előállított teljes bruttó hozzáadott érték közel 18 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig több mint 14 százalékát támogatta – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának legfrissebb, 2022-es adatai szerint a nem uniós országokba irányuló exportja 2526 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket termelt, ami teljes „uniós” bruttó hozzáadott értéké 17,7 százaléka. 2021-ben ez az arány 17,5 százalék, 2010-ben pedig 13,8 százalék volt. Az export a foglalkoztatásnak is alapvető pillére az EU-ban. A harmadik országokba induló kivitel 2022-ben 31,1 millió ember munkahelyét támogatta, ami a teljes uniós foglalkoztatás 14,5 százaléka. Ez az arány egy évvel korábban is ugyanekkora volt, 2010-ben pedig 11,9 százalék.

2022-ben a tagállamok közül Írország gazdasága támaszkodott a leginkább az EU-n kívüli országokba irányuló uniós exportra: itt a teljes hozzáadott érték több mint felét (51,6 százalék) ez az export generálta. A két „dobogós” Luxemburg (30,2 százalék) és Ciprus (27,0 százalék). A nem uniós országokba irányuló uniós export által generált hozzáadott érték aránya Horvátországban (9,0 százalék), Portugáliában (12,1 százalék) és Olaszországban (13,6 százalék) volt a legalacsonyabb 2022-ben.

Az „uniós export” által támogatott foglalkoztatásnak a teljes foglalkoztatáshoz viszonyított aránya is Írországban (29,5 százalék) volt a legmagasabb, megelőzve Luxemburgot (22,7 százalék) és Bulgáriát (21,5 százalék). Ez a mutató Horvátországban (9,0 százalék), Görögországban (12,3 százalék) és Franciaországban (12,4 százalék) volt a legalacsonyabb.

Magyarországon mindét mutató az uniós átlag közelében volt 2022-ben: az unión kívülre irányuló export a gazdaságban előállított hozzáadott érték 17,1 százalékát generálta és a foglalkoztatás 15,7 százalékát támogatta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 17., 16:17
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, aminek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.
2024-10-18 00:18:00
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index riportjának 2024. évi kiadása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS