Azok az Európai Unióban élő fiatalok, akik 2023-ban voltak 15 évesek, átlagosan várhatóan 36,9 évet fognak munkával tölteni, a magyar átlag ennél néhány héttel több.
A munkával töltött évek száma jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamokban – derül ki az Eurostat összesítéséből. A mai fiatalok Hollandiában 43,7 évet, Svédországban 43,1 évet, Dániában 41,3 évet töltenek majd munkával, míg ez a mutató Romániában „mindössze” 32,2, Olaszországban 32,9, Horvátországban pedig 34,0 év. Magyarországon az EU-átlagtól alig eltérő időtartammal, 40,0 munkával töltött évvel számolhatnak a fiatalok.
A férfiak esetében a várhatóan munkával töltött évek száma uniós átlagban 39,0 év. A férfiak Hollandiában (45,7 év), Svédországban (44,1 év), valamint Dániában és Írországban (mindkettő 42,8 év) számolhatnak a legtöbb munkával töltött évvel, a sor végén Horvátország (35,4 év), Bulgária és Románia (mindkettő 35,6 év) áll.
A nők esetében az EU-átlag 34,7 év volt, a három „dobogós” Svédország (41,9 év), Hollandia és Észtország (mindkettő 41,5 év). Olaszországban a nők 28,3, Romániában 28,5, Görögországban 30,6 „munkás” évre számíthatnak.
A várhatóan munkával töltött életszakasz átlagos hossza 2013 és 2019 között folyamatosan nőtt az EU-ban, 2020-ban a COVID-járvány következtében kissé csökkent (2013: 34,7 év, 2019: 35,9 év, 2020: 35,6 év), majd 2021-ben visszatért a járvány előtti szintre.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.