Megtiltaná a rönkfa exportját a román kormány

2019. 05. 30., 10:15

Tíz évre betiltanák a rönkfa exportját a román parlament előtt levő javaslattal. Az ágazat képviselője szerint ez meghaladottá vált, mert ma már korántsem jellemző a rönkexport a romániai piacra.

Félmegoldásnak tartják a Krónika által megszólaltatott vállalkozók, és nem is hiszik, hogy valóban életben lép a törvénytervezet, amely tíz évre betiltaná a rönkfa exportját. A jogszabályjavaslat előírná, hogy az erdészeti erőforrás védelme érdekében, 2020-tól  10 évig tilos a rönkfa exportálása.

Az indoklásban az áll, hogy a törvény meghatározza az erdők fenntartható gazdálkodásának alapelveit, összehangolja a fenntartható erdőgazdálkodás mutatóit az európai uniós mutatókkal, ösztönzi az ökoszisztéma sokszínűségének megőrzését és javítását, alkalmazkodva az éghajlatváltozáshoz is.

„Minden intézkedés, ami a nyersanyag feldolgozatlan állapotban történő exportjának tilalmára vonatkozik, segíti a hazai feldolgozóipart” – értékelt megkeresésünkre Bajkó Tibor, a gyergyószentmiklósi székhelyű, a faiparban tevékenykedő munkáltatókat tömörítő Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke.

Hozzátette azonban: nem hisz a kormány ígéreteiben, hiszen az évek során a különböző szakmai, érdekvédelmi szervezetek jelzéseire, kérelmeire soha nem született megoldás.

Romániában amúgy sok feldolgozó már külföldről hozza a nyersanyagot, a legtöbben Ukrajnából, de Svédországból, Finnországból is, mert a hazai versenytárgyalásokon a multinacionális feldolgozó vállalatok mellett „nem tudnak labdába rúgni”.

Bajkó Tibor ugyanakkor rámutatott, nem a rönkkivitel a legnagyobb probléma, hiszen a székely erdőkből kitermelt fa nagy része félig feldolgozott állapotban jut ki a Távol-Keletre. „Nem tartom kizártnak: tudatos döntés volt, hogy a székelyföldi, korábban jelentősnek számító faipar ne fejlődjön a kívánt ütemben” – fogalmazott az Arbor elnöke.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS