Kelet-Közép-Európában javíthatják versenyképességüket a nyugat-európai gépkocsigyártók, amelyek elsősorban a kutatás-fejlesztés (k+f) területén néznek szembe rendkívüli kihívásokkal – derül ki a McKinsey&Company tanulmányából. Olyan technológiák bevezetéséről van szó elsősorban, amilyen az önvezetés, a konnektivitás és az elektromos meghajtás.
A tanácsadó cég szerint a szoftverek rohamos fejlődése korábban nem látott nyomás alá helyezi az autógyártók k+f részlegeit. Az autóipari szoftverfejlesztések a következő öt évben várhatóan 13 százalékkal nőnek, ami évről évre 6 százalékkal növeli a szoftvermérnökök iránti keresletet. Az e területeken dolgozó tehetségek megszerzése és megtartása, továbbá a magas költségek strukturális szintű kihívást jelentenek az európai autóipar számára, és alapvetően befolyásolják a versenyképességét.
Andreas Tschiesner, a McKinsey&Company autóipari területének európai vezetője szerint a gépjárműgyártók high-tech vállalatokkal folytatnak egyre kiélezettebb versenyt a mobilitási terület vezető szerepéért. A betöltetlen munkahelyek száma 2016 és 2018 között 43 százalékkal emelkedett az informatikában és kommunikációtechnológiában. Szerinte ahhoz, hogy megőrizzék eredményességüket, az európai autóipar szereplőinek alaposan át kell gondolniuk k+f stratégiájukat. Andreas Tschiesner úgy véli, Kelet-Közép-Európa hozzájárulása kiemelten fontos lehet a munkaerőhiány kezelésében.
A McKinsey&Company tanulmányában rámutat: számos nyugat-európai gyártó kezdte már el Kelet-Közép-Európa felé terelni k+f erőforrásait. A térségben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csupán 1,9 százaléka dolgozik k+f területen az autóiparban, míg Németországban 13,4 százaléka, vagyis jelentős tartalékok vannak még.
Kelet-Közép-Európában csupán 10-15 százalékkal kevesebb (6,6 millió) képzett munkaerő áll rendelkezésre, mint Németországban (8 millió), a munkaerő-piaci verseny viszont jóval kisebb, mivel kevésbé vannak jelen a globális technológiai és számítástechnikai cégek. A k+f szektor bérköltségei körülbelül 60 százalékkal alacsonyabbak Kelet-Közép-Európában, mint a kontinens nyugati felén.
A kelet-közép-európai régió gyorsan elérhető repterekkel, modern autópályákkal és vasutakkal, emellett jól fejlett digitális infrastruktúrával rendelkezik. A kelet-közép-európai országok számos módon ösztönzik a technológiai jellegű befektetéseket, beleértve az adókedvezményeket, a beruházási támogatásokat, az egyszerűsített felülvizsgálati folyamatokat és a képzéssel kapcsolatos együttműködések támogatását – mutat rá a tanácsadó cég.
A közlemény idézi Kadocsa Andrást, a McKinsey&Company autóipari területének Kelet-Közép-Európáért felelős vezetőjét, aki úgy véli, a régió egészére kiterjesztett, széleskörű gépjárműipari ökoszisztéma nagyot lendítene a helyi szakemberképzésen, ráadásul úgy erősítené a térség teljes k+f szektorát, hogy az még vonzóbbá válna más, szintén innovatív szakterületek számára, ilyen például a gépgyártás, a robotika és a repülőgépipar.
A tanácsadó cég szerint a térség országai azzal tudnak elébe menni a változásoknak, ha ösztönzik a regionális klaszterek kialakítását, stratégiai együttműködések megteremtésére bátorítva az üzleti szereplőket felsőoktatási, kereskedelmi, civil és állami intézményekkel. (MTI)
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.