Szerbiában a buszsofőri szakma továbbra is a legkeresettebbek közé tartozik, amelynek legfőbb oka a gazdasági migráció.
Zoran Đorđević szerb munkaügyi miniszter szerint a buszsofőrök elvándorlását oktatási reformmal, az iskoláztatásnak a gazdaság szükségleteihez való igazításával, jobb üzleti feltételek kialakításával, új munkahelyek megnyitásával lehet megfékezni – írja a Magyar Szó.
Az utasszállító vállalatok illetékesei, akárcsak a közúti szállítók egyesületei, már jó ideje figyelmeztetnek arra, hogy országszerte 6 ezer betöltetlen sofőri munkahelyre várják a jelentkezőket.
A hivatásos sofőrök a jobb kereset végett mennek el külföldre, hiszen Szerbiában a közúti forgalomban részt vevő hivatásos sofőrök havonta 40 000–65 000 dinárt keresnek, az Európai Unióban viszont átlagban 1 200 euró a havi bérük, ami Németországban akár 2500 euró is lehet.
Tavaly a belgrádi városi közlekedési vállalattól 433 ember távozott, közülük 247 sofőr felmondott.
A munkaerőpiacon nincs elegendő D kategóriás jogosítvánnyal rendelkező sofőr, és egyre kevesebben jelentkeznek a nekik kiírt pályázatokra. A fővárosi közlekedési vállalat azt tervezi, hogy idén 347 újabb buszsofőrt alkalmaz. Egyes becslések szerint évente országszerte 2000 hivatásos sofőrt kellene kiképezni, hogy kielégítsék a hazai és a nemzetközi szállítók igényeit.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.