Ez lesz Szlovákia első karbonsemleges állami intézménye

2020. 09. 16., 14:30

Az elnöki palota 2030-ra szeretne Szlovákia első karbonsemleges állami intézményévé válni. A szakemberek szerint a klímaváltozás közben rendkívüli mértékben fenyegeti Szlovákiát.

Zuzana Čaputová államfő a hosszabb repülőutakra kereskedelmi járatokat venne igénybe. Ezen túl az elnöki iroda elektromos és hibrid meghajtású autókat szeretne vásárolni és bérelni. Az intézmény által használt épületek energiahatékonyságát is javítani tervezik – írja az Új Szó.

A pozsonyi Karachoni-palota, amelyben az elnöki iroda található, tetejére napelemeket szerelnének, és zöldtetőket is kialakítanának. Az iroda a karbonlábnyomát nemcsak csökkenteni, de kompenzálni is akarja, ezért tanácsot kért a környezetvédelmi minisztériumtól és a Környezetpolitikai Intézettől.

Čaputová emlékeztetett: Szlovákia arra vállalt kötelezettséget, hogy 2050-re teljesen karbonsemleges legyen.

Minderre rendkívüli szükség van, hiszen a jövőben 3-4 fokkal magasabb lehet az évi átlaghőmérséklet Szlovákia területén, a nyári hónapok átlaghőmérséklete pedig akár 5-6 fokkal is emelkedhet – véli Jozef Pecho klimatológus, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet meteorológusa.

Liliana Rástocká, a szlovák klímavédelmi kezdeményezés tagja szerint az ország a megújuló energiaforrások felhasználásával, az épületek megfelelő szigetelésével, a hatékonyabb ipari energiafelhasználással és a természetbarát gazdálkodással csökkentheti károsanyag-kibocsátását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS