Évente 50 millió eurót bukik Szerbia a szeméten

2019. 08. 15., 12:30

Szerbiában a háztartási hulladéknak mintegy 80 százalékát gyűjtik szervezetten, a maradék az illegális lerakótelepekre kerül, amelyekből több mint 3500 van az országban. A szerbiai Újrahasznosítók Szervezetének adatai szerint az összegyűjtött hulladéknak csupán 5 százalékát hasznosítják.

A szakértők szerint Szerbiában viszonylag kis figyelmet fordítanak a hulladékgazdálkodásra az ágazat minden egyes szintjén – írja a Magyar Szó.

– Az Európai Unió országaiban a hulladéknak több mint a 75 százalékát újrahasznosítják. Néhány országban, például Dániában, Belgiumban, Finnországban és Svédországban szinte az összes hulladék feldolgozásra kerül. Szerbiában a kommunális hulladéknak mindössze öt százalékát dolgozzák fel – nyilatkozta Suzana Obradović, a szerbiai Újrahasznosítók Szövetségének főtitkára.

A szövetség képviselője szerint az utóbbi tíz évben történt némi előrelépés a csomagolási hulladék területén. Az újrahasznosítási arány ebben az ágazatban a becslések szerint 35–40 százalékos.

Megjegyzi azonban, hogy a csomagolási hulladékot – ahelyett, hogy hatékonyabban gyűjtenék – más országokból hozzák be. Az egyik kulcsprobléma a hulladék rendszerezésének elmaradottsága, s ennek következtében folyamatosan növekszik az illegális hulladéklerakók száma.

„Ha a polgárok 80 százaléka odafigyelne az újrahasznosítás fontosságára, és ha a szemét szelektálására megfelelő konténerek állnának rendelkezésre minden városban, Szerbiában számos olyan anyag kerülne a szemétlerakókba, amelyeknek az újrahasznosításával évente 50 millió euróhoz juthatna az ország” – mondta a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-21 16:25:00
Már elérhető a NAV új alkalmazása, az eÁFA Tool, valamint a használatát bemutató felhasználói kézikönyv. A program megkönnyíti az Excel-sablonban előkészített eÁFA-adatok feldolgozását, ellenőrzését, az XML-állományok előállítását és az eÁFA-M2M-exportfájlok elkészítését.
2026-07-20 10:50:00
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS