Erdélybe érkeztek a legnagyobb összegek a nagy infrastrukturális fejlesztésekre előirányzott európai uniós anyagi erőforrásokból, ám összességében Románia a rendelkezésére álló pénzek alig negyedét hívta le.
A nagy infrastrukturális projektekre elkölthető európai uniós források alig negyedét hívta le Románia a folyó költségvetési ciklusban: az előirányzott 9,2 milliárd euróból 7 milliárd euró még mindig „parlagon van” – olvasható a Krónikán.
A fejlesztések legnagyobb nyertese amúgy Erdély, a jelenleg zajló három legnagyobb beruházás mindegyike itt zajlik. A legnagyobb összegek a vasúti infrastruktúra fejlesztésére érkeztek, a jelenleg zajló munkálatok értéke 3 milliárd lej körül mozog.
A romániai vasúti hálózat rendkívül leromlott állapotban van, a hivatalos adatok szerint a sínhálózat alig 3,8 százaléka teszi lehetővé, hogy a szerelvények 160 kilométer/órával közlekedjenek. Eközben a személyvonatok átlagsebessége 42 kilométer/óra, a tehervonatoké pedig alig 15 kilométer/óra.
A legnagyobb európai uniós finanszírozás 1,7 milliárd lejre rúg, a pénzből a tervek szerint megújul a vasút a magyar–román határon található Arad megyei Kürtöstől a Hunyad megyei Piskiig.
A második legnagyobb összeg, összesen 892 millió lej eközben a Szászsebes–Torda- autópálya megépítésére érkezett Brüsszelből, a harmadik a Lugos–Déva-sztráda, amelynek megépítéséhez 852 millió lejt hívott le a román állam.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.