Ennyivel kevesebb a nyugdíjas Romániában

2021. 03. 18., 13:45

A tavalyi utolsó negyedévben Romániában a nyugdíjasok átlaglétszáma 5,123 millió főt számlált, kétezerrel kevesebbet, mint az előző negyedévben, az átlagnyugdíj 1636 lej volt, ami 8,7 százalékos emelkedést jelent a harmadik negyedévhez képest.

A román állami nyugdíjrendszerhez tartozó nyugdíjasok megközelítőleg 4,679 millióan voltak, négyezerrel többen, mint az előző negyedévben – írja a Krónika.

2020 utolsó három hónapjában az állami társadalombiztosítási nyugdíj átlagértéke 1590 lej volt. A nettó nyugdíj (korhatáros nyugdíjba vonulás és teljes járulékfizetési idő mellett) átlagértéke és a nettó átlagfizetés közötti arány 54,2 százalék volt (az előző negyedévben 51,9 százalék).

2020 utolsó negyedében 17.000-rel csökkent a nyugdíjasok száma 2019 utolsó negyedéhez viszonyítva, az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez tartozók száma pedig tízezerrel nőtt.

2020 utolsó negyedévében a harmadikhoz képest kétezerrel csökkent a nyugdíjasok száma, az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez tartozó személyek száma viszont négyezerrel nőtt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS