Szlovákiában továbbra is hatalmas szakadék tátong az ország egyes régiói között – derül ki a legújabb fejlesztési stratégiából.
A beruházásokért és digitalizációért felelős kormányfőhelyettes hivatala kidolgozta Szlovákia legújabb, 2030-ig szóló fejlesztési stratégiájának a javaslatát, amelyet hétfőn vitatott meg a munkavállalók, a munkaadók és a kormány alkotta háromoldalú érdekegyeztető tanács – írja az Új Szó.
Szlovákia gazdasága az elmúlt időszakban ugyan látványos növekedést produkált, ez azonban nagyrészt az autóiparnak köszönhető, amely veszélyesen nagy szeletet hasít ki a gazdaságból. Szlovákia ipari termelésének 2016-ban a 40 százalékát adta az autóipar, miközben a felmérés szerint ez az ágazat rendkívül alacsony hozzáadott értéket produkál.
Az ország legújabb fejlesztési stratégiájának a kidolgozói is elismerik, hogy Szlovákia egyes régió között továbbra is hatalmas gazdasági és szociális különbségek vannak. Az ország nyugati és keleti régiói között még nagyobb szakadék tátong, mint korábban.
Míg Eperjes megyében a 2008-as 10 872 euróról 2016-ra 13 606 euróra nőtt az egy főre jutó GDP, Pozsony megyében 42 904-ről 53 692 euróra. Vagyis míg tíz évvel ezelőtt Pozsony nagyjából 32 ezer euróval hagyta le Eperjes megyét az egy főre jutó GDP-ben, két évvel ezelőtt már több mint 40 ezerrel.
Egyre súlyosabb problémát jelent az elvándorlás is a közép- és kelet-szlovákiai járásokból. Az ország nyugati régióiban hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből, több keleti járásban viszont még mindig 10 százalékot is jócskán meghaladó munkanélküliséget mérnek.
Pozsony megyébe évente több mint 6 ezren költöznek át.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.