A romániai lakosság 40 százalékának semmilyen kapcsolata nincs a pénzintézetekkel, még folyószámlája sincs. A 10 százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik részletfizetésre, hitelből vásárolnak.
A romániai háztartások alig 8,1 százaléka vesz fel hitelt elektronikai cikkek vagy éppen személygépkocsi részletre történő vásárlására – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kutatásából, amelyet a Krónika idéz.
A kutatás szerint a hitelek 37,8 százalékát a lakások felújítására, tatarozására vették fel. A városi háztartásokra jellemzőbb, hogy kölcsönhöz fordulnak, mint a vidékiek körében: az arány 10,1 százalék az 5,9 százalékhoz.
„Nem az a gond, hogy a romániai háztartások 8,1 százaléka használja a bankhitelt pénzügyi eszközként, hanem az, hogy a felnőtt lakosság 40 százalékának semmilyen kapcsolata nincs a bankokkal” – értékelt Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.
Románia a kevésbé fejlett és a fejlett gazdaságú országok között rekedt ebből a szempontból, ez a helyzet elsősorban a 2008-as pénzügyi válság előnyei és hátrányai miatt alakult ki. 2008-ig dinamikus fejlődésnek lehettünk tanúi, hiszen a 2000-es évek elején még csak a lakosság egyharmada használt valamilyen banki szolgáltatást, akkor a fizetéseket sem utalták még bankkártyára.
Aztán megfordult az arány, 60 százaléknak már van kapcsolata a pénzintézetekkel, és 40 százalék viszont a legegyszerűbb banki terméket, a folyószámlát sem veszi igénybe.
Bordás Attila különben úgy látja, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pénzügyi nevelésre, azt már általános iskolában el kellene kezdeni. Az idősebbek, akik a 2000-es évek előtt nem használtak semmilyen banki terméket, már nehezebb megszólítani, ám a fiatalok többsége már online bankol.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.