Tízből hét pénzintézeti dolgozó nyitott a váltásra a Grafton Recruitment friss kutatása szerint. A toborzócég felmérése alapján fokozódik a verseny, amelynek eredményeképpen a legtöbb vállalat további, jelentős béremelést tervez idén. Azok kerülhetnek nagyon nehéz helyzetbe, akik csak kismértékben emelik a béreket és nem engedélyezik a hibrid munkavégzést.
A legtöbb pénzintézeti dolgozó kapott béremelést az elmúlt egy évben, azonban a vállalatok a megnövekedett infláció miatt további bérkompenzációra készülnek – derült ki a Grafton Recruitment toborzócég friss felméréséből, amely felépítette a pénzintézeti szektorral foglalkozó divízióját. Az átfogó kutatás szerint a cégek 70 százalé-a emeli még idén a béreket, azonban tízből mindössze három vállalat tervez 10-20 százalék közötti béremelést, ami egyben azt is jelezi, hogy sokak számára ebben a szektorban is alacsonyabb lesz a fizetés növekedése, mint a várhatóan érdemben 15 százalék feletti idei éves átlagos infláció.
A szektorban ezért magasnak mondható, 70 százalékos a váltási hajlandóság. A legfontosabb a fizetési szint és a munka-magánélet egyensúlya, de a szakmai kihívás és a felettes személye is megjelenik a jelöltek szempontjai között.
„A pénzintézeti dolgozók közül sokan vágyódnak el a szektor konzervatívsága miatt. Míg a multinacionális vállalatok és az SSC-k kedvezőbb munkabeosztást tudnak garantálni, addig a pénzintézeti szektor komoly kihívásokkal küzd a hibrid munkavégzés terén” – mondta Andicsku Anett, a Grafton divízióvezetője.
„Idén nagyon fontos, hogy a munkaadók képesek lesznek-e az éves átlagos inflációhoz közeli béremelést adni, ugyanis ez jelentősen befolyásolja a munkavállalók váltási hajlandóságát az egyéb juttatásokkal szemben” – tette hozzá.
A pénzintézeteknél dolgozók más szektorokban is gondolkodhatnak. A legtöbben más multinacionális vállalatoknál (70 százalék), könyvelési és könyvvizsgálati területen vagy üzleti támogató központokban (egyaránt 34 százalék) dolgoznának, ha váltanának. A kutatás alapján a szektor egyik legnagyobb kihívása a megfelelő, komplex tudással rendelkező szakemberek hiánya. A vonzó juttatási csomag, a jelölt által támasztott elvárásoknak való megfelelés azonban nem elegendő, ha mindezt a cégek nem kommunikálják kellő gyorsasággal a jelölt felé. A piacon a lassú, elhúzódó kiválasztási folyamat ugyanis hatalmas kockázatot rejt magában.
A pénzintézeti szektorban terjedt el az egyik legkevésbé az otthoni munkavégzés, miközben a munkavállalók egyre inkább igénylik ezt.
„Ha a kevesebb otthoni munkavégzési lehetőséget a munkáltatók nem honorálják a többi szektorhoz képest magasabb bérekkel, akkor a munkavállalók el fognak szivárogni” – emelte ki Andicsku Anett.
A munkavállalók általánosságban inkább 3, a munkáltatók 2 otthoni munkanapot preferálnak hetente. Ugyanakkor a megkérdezett munkáltatók közel 25 százaléka hetente egyszer vagy egyszer sem engedi meg, hogy a munkavállalók otthonról dolgozzanak azokban a pozíciókban sem, ahol ez egyébként könnyen megvalósítható lenne. A kutatás szerint azok a piaci szereplők, amelyek ragaszkodnak a mindennapos irodai jelenléthez az otthonról is végezhető munkaköröknél, a jelöltek mindössze 4 százalékából válogathatnak.
A kutatás arra törekedett, hogy megismerje a munkaadók és a munkavállalók igényeit is, mindez ugyanis közelebb visz a sikeres toborzáshoz.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.