Vállalkozói számlák: jönnek a díjemelések a tranzakciós illeték emelkedése miatt

2024. 08. 12., 09:10

A vállalkozói ügyfelek esetében nincs díjstop, a pénzügyi tranzakciós illeték emelése miatt megnövekedett terheiket a bankok így átháríthatják, a díjak jellemzően szeptember végétől – október elejétől emelkednek.

A kormány 2024. augusztus 1-től megemelte a bankok által fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték mértékét. Az emelés mértéke másfélszeres:
– a készpénzt nem érintő műveletekre 2024. augusztus 1-től 0,3 százalék, maximum 10 000 forint helyett 0,45 százalék, maximum 20 000 forint;
– a készpénzes műveletekre 0,6 százalék helyett 0,9 százalékos állami elvonás van érvényben.

Az illetéket – néhány kivétellel, köztük az ügyfél saját bankszámlái közötti pénzmozgások kivételével – minden, a bankszámlán történt fizetési művelet, így például átutalás, csoportos beszedés, készpénzfelvétel után meg kell fizetni.

„Bár az illeték alanya a bank, azt átháríthatja az ügyfelekre – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. – Mivel ez egy jelentős emelkedésnek számít, ezért a bankok nem vállalják át ezt az ügyfelek helyett, hanem továbbhárítják rájuk. Most ezt csak a vállalkozókkal tehetik meg, mert a lakossági ügyfélrétegre díjstopot rendelt el a kormány 2024. december 31-ig.”

Az elmúlt napokban a Raiffeisen Bank és három, a kis- és középvállalkozók számára még szóba jöhető kisebb bank jelentette be az illeték áthárítását. Közülük a KDB Bank egyedi megoldást választott: a 2024. augusztus 1. után szerződött ügyfelek azonnal a már most is érvényben lévő, magasabb illetéket fizetik, a korábban szerződött ügyfelek viszont csak október 1-től. (A CIB Bank az egyetlen, amelyik még nem jelentette be, hogy áthárítja a pénzügyi tranzakciós illeték megemelését.)

A vállalkozókra történő áthárítás – vagyis a banki díjemelés – kezdete bankonként:
– Erste Bank: 2024. szeptember 20.
– Gránit Bank: 2024. szeptember 16.
– KDB Bank: a 2024. augusztus 1-től szerződött ügyfelekre azonnal, a 2024. augusztus 1. előtt szerződött ügyfelekre 2024. október 1-től
– K&H Bank: 2024. szeptember 26.
– MagNet Bank: 2024. október 1.
– MBH Bank: 2024. október 3.
– Oberbank: 2024. október 7.
– OTP Bank: 2024. augusztus 1. (már nem igényelhető számlacsomagok esetében 2024. október 1.)
– Polgári Bank: 2024. szeptember 20.
– Raiffeisen Bank: 2024. október 9.
– UniCredit Bank: 2024. augusztus 1.

Nőtt az illeték kedvezmény is, de csak a lakosságnak

Az illeték megemelése kapcsán a kormány az illetékköteles határ megemeléséről is döntött, amely így 20 000 forintról 50 000 forintra növekedett, lakossági átutalási tranzakciónként. A banknak tehát csak e feletti, lakossági tranzakciós összegek esetében, az 50 000 forintos összeg feletti részre kell illetéket fizetnie az állam felé, de ezt a kedvezménytáltalában nem adják továbbaz ügyfeleknek.

A K&H Bank és a Raiffeisen Bank augusztus 1-től a nagyobb összeg után számítja csak fel a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díjat a lakossági ügyfelek számára. Utóbbinál vannak olyan lakossági díjcsomagok, amelyeknél 50 000 forintos tranzakciós érték alatt egyáltalán nem kell semmilyen díjat fizetniük az ügyfeleknek az elektronikus átutalások esetében. A kisebb bankok közül a KDB Bank és a Polgári Bank is meglépte ugyanezt, így mindkét banknál 50 000 forint az illetékmentesség határa 2024. augusztus 1. óta.

A vállalkozók számára az OTP Bank tett közzé egy kedvező változást: a hitelintézet a forgalmi különdíjas (2013. február 4-től igényelhető) díjcsomagokban 2024. augusztus 1-től az év végéig nem számít fel banki díjat a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díjon felül, a bankon belüli átutalások esetében. A 2013. február 4. előtt igényelhető OTP-s díjcsomagokra ez az akció nem érvényes, ugyanakkor számukra a díjemelés nem 2024. augusztus 1-jén, hanem csak 2024. október 1-jén lép hatályba.

Októbertől újabb illeték jön a vállalkozóknak

A kormány döntött egy kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről is, melyet a devizaváltás és egyes pénzügyi eszközök megvásárlása esetén kell megfizetniük a bankoknak az állam felé.

Ennek mértéke tranzakciónként 0,45 százalék, de maximum 20 000 forint. Ezt a külön díjat a devizaváltáskor, illetve egyes pénzügyi eszközök megvásárlásakor az alábbi időponttól vezetik be a bankok:
– MagNet Bank: 2024. október 1.
– UniCredit Bank: 2024. október 1.

Nem jelentett még be ilyen díjat a nagy bankok közül a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, az MBH Bank, az OTP Bank és a Raiffeisen Bank, továbbá a KDB Bank, az Oberbank és a Polgári Bank sem. Közülük is bizonyára lesz még ilyen bejelentés, de az is lehet, hogy más módon érvényesítik a kiegészítő illeték áthárítását 2024. október 1-től a vállalkozások esetében.

A lakosság megúszhatja a pénzügyi tranzakciós illetéket az átutalásoknál

Több banknál is van lehetőség megmenekülni a pénzügyi tranzakciós illeték alól az elektronikusan indított lakossági átutalások esetében – tehát netbankból vagy mobilapplikációval –, 2024. december 31-ig biztosan, de sok esetben várhatóan még utána is.
– A CIB Banknál az ECO és ECO Plusz díjcsomagokban 20 000 forintig teljesen ingyenes bármely belföldi eseti átutalás.
– Az Erste Banknál havi 400 000 forintos keretösszegig semmilyen díja nincs a belföldi átutalásnak a George és George Online díjcsomagokban.
– A Gránit Bank Gránit Bajnok Plusz és Gránit Digitális Plusz díjcsomagjaiban korlátlanul ingyenesek a belföldi átutalások.
– A K&H Banknál az okos díjcsomagokban – díjcsomagtól függően - a havi első 2 vagy 5 átutalás, tranzakciónként 50 000 forint alatt, teljesen díjmentes.
– A KDB Banknál az azonnali átutalásnak megfelelő feltételekkel leadott elektronikus átutalások ugyancsak teljesen ingyenesek jelenleg, méghozzá összegtől függetlenül, minden díjcsomagban.
– A MagNet Banknál a kizárólag interneten igényelhető HázhozSzámla konstrukcióban bankon belülre és kívülre külön-külön teljesen díjmentes a havi első két eseti átutalás, legfeljebb havi 100 000 - 100 000 forintig. A Csillag és Diamond számlacsomagokban tranzakciónként 100 000 forintig korlátlan számban ingyenes a belföldi átutalás.
– Az Oberbanknál az Elektronikus Számla nevű konstrukcióban az elektronikus átutalások jelenleg korlátlanul ingyenesek, összeghatártól függetlenül.
– A Raiffeisen Banknál a Díjnyertes, az Aktivitás 3.0 és a kizárólag interneten igényelhető Online számla esetében, tranzakciónként 50 000 forintig teljesen ingyenes az átutalás.
– Az UniCredit Banknál mindkét, jelenleg igényelhető bankszámla konstrukciónál korlátlanul ingyenes a belföldi eseti átutalás, de a Mobil Aktív Plusz számla esetében ez csak a mobilapplikációra vonatkozik, a netbankra nem.

Minden hazai banknál korlátlan számban és összegben ingyenes a fizetési kérelemmel és 2024. szeptember 1-től a QR-kóddal indított átutalás, tranzakciónként 20 millió forintig, így érdemes élni vele, amennyiben van rá lehetőség.

Az alapszámla típusú bankszámla konstrukciókban a havi első 4 belföldi elektronikus átutalás, összesen legfeljebb havi 100 000 forintig minden banknál.teljesen ingyenes.

A másfél milliós hazai táborral rendelkező litván Revolut Banknál is teljesen ingyen utalhatnak az ügyfelek Magyarországra, korlátlan számban, miután – szintén ingyen – feltöltötték számlájuk egyenlegét betéti bankkártyájukkal. Az átutalás ebben az esetben azonban nem azonnali, így csak a következő munkanapon érkezik meg Magyarországra várhatóan.

Lakossági díjemelés legkorábban jövőre jöhet

A lakosság a kormány díjstopjának köszönhetően mentesül a díjemelés alól. Ez viszont csak az idei év végéig érvényes.

2025. január 1-től kezdve mind az illetékemelés, mind pedig az új kiegészítő illeték megjelenik majd a lakossági díjazásban is.

Gergely Péter szerint a lakossági ügyfelek a 2025-ös évben a megszokottnál nagyobb díjemelésekkel találkoznak majd, mert az év első felében egyszerre hatnak majd az illetékemelés, a kiegészítő devizaváltási illeték bevezetése és a szokásos év eleji inflációs díjemelés.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS