„Ifjúsági programok támogatása”: itt a vége

2019. 03. 27., 12:33

„A rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerülésére tekintettel” a kormány lezárta a Széchenyi 2020 keretében megjelent, „Ifjúsági programok támogatása” című (EFOP-1.2.2-15) felhívást.

„Az ifjúsági korosztály közösségi aktivitását ösztönző programok megvalósítását” célzó projektek támogatására meghirdetett, eredetileg 1 milliárd forintos keretösszegű felhívásra civil és egyházi szervezetek pályázhattak.

A felhívás 2016. február végén jelent meg, de „a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret valószínűsíthető kimerülésére tekintettel” már márciusban felfüggesztették. 2017 augusztusában a keretösszeget 1,191 milliárd forintra emelték, majd 2018 májusában újra módosították, ezúttal lefelé: 1,169 milliárd forintra.

A sikeres pályázók az alábbi tevékenységekhez kaphattak támogatást:

  • Célcsoport toborzása.
  • Ifjúsági programok, táborok, fesztiválok szervezése.
  • Szemináriumok, szakmai műhelyek, tematikus találkozók szervezése.
  • Ismeretterjesztő előadások, programok szervezése.
  • Rendszeres (pl. heti, havi) ismétlődő programok szervezése.
  • A célcsoport számára tréningek, képzések.
  • Tanácsadás, kompetenciafejlesztés.
  • Önkéntes programok szervezése, lebonyolítása.
  • Az eseményekhez kapcsolódó figyelemfelkeltő tevékenységek.
  • Az eseményekhez, különösen az önkéntes programokhoz kapcsolódó anyagok, kisértékű eszközök beszerzése.
  • Információs anyagok, ismeretterjesztő kiadványok készítése.

A projekteknek az alábbi tématerületek közül legalább háromra ki kell terjedniük:

  • Új közösségek létrejöttét elősegítő szabadidős programok megvalósítása.
  • Személyiségfejlesztés és önismereti kompetencia-fejlesztés.
  • Egészségmegőrzés, prevenció.
  • Közéletben való ifjúsági részvétel.
  • Honismeret, a helyismeretet elősegítése, hazaszeretetre nevelés.
  • Természeti és épített környezet megóvását, védelmét segítő programok megvalósítása.
  • A fiatalok saját problémamegoldó képességének erősítése az önálló életkezdet sikerének érdekében.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-21 17:10:00
A bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogterületen több évszázados múltra visszatekintő jogintézmény, Magyarországon 2014-től elérhető, mint a családi vagyontervezés, a generációváltás, generációs vagyonátruházás egyik kiváló eszköze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS