115 milliárd forintot igényeltek ipari energiatárolók létesítésére

2024. 02. 06., 17:40

A hazai vállalkozások február 5-ig nyújthatták be kérelmeiket az ipari energiatárolók telepítését 62 milliárd forintos keretösszeggel ösztönző programra. Az első adatok szerint e határidőig 116 pályázat érkezett be összesen közel 115 milliárd forint igénnyel. A legkésőbb 2026 április végéig kiépülő új zöldenergia-tárolókkal több mint hússzorosára nő a jelenleg összesen mintegy 20 megawattos hazai kapacitás. A párhuzamosan futó lakossági Napenergia Plusz Programban már benyújtották az első támogatási kérelmeket.

Az Energiaügyi Minisztérium jogalkotási és pénzügyi eszközökkel ösztönzi az energiatárolási piac bővülését. A zöldenergia tárolásával részben kiegyenlíthető az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozása. A korszerű eszközök telepítése így előmozdítja a tiszta energiaforrások további térnyerését.

Az élénk érdeklődést kiváltó vállalati programban ipari energiatárolók létesítéséhez és legalább tízéves üzemben tartásához lehetett vissza nem térítendő beruházási támogatást és bevételkompenzációt igényelni. A tegnapi határidőig beérkezett pályázatokat a várható műszaki élettartam alapján három ablakban bírálják el. A nyerteseket a legkisebb költség elve, a legalacsonyabb bevételkompenzációs igény alapján választják ki.

A program elsősorban a villamosenergia rendszerszintű szabályozásban résztvevő tárolók létesítését hivatott előmozdítani. A vállalkozók saját célra is használhatják az új eszközöket, de prioritásként kell kezelniük a rendszerirányító igényeinek kiszolgálását. A pályázati forráson túl a támogatással kombinálható rendszerhasználati és csatlakozási díjkedvezmények is megkönnyítik a hazai cégek tárolói fejlesztéseit.

A kormány összesen 137 milliárd forinttal segíti a magyar családok és vállalkozások zöldenergia hasznosítását fokozó beruházásait.

A lakosságnak szóló Napenergia Plusz Programban február 5-étől küldik ki az értesítéseket az előregisztrációs kérelmek jóváhagyásáról, szükség esetén a hiánypótlásról. Kedd délig több mint 2600 pályázat esetében kezdte meg a kivitelező a vállalkozási mintaszerződések kitöltését. A rendszerbe már feltöltötték az első támogatási kérelmeket is. A sikeresen pályázó magyar családok ingatlanonként akár 5 millió forintot kaphatnak modern napelemes rendszerek telepítéséhez, a zöldenergia saját célú termeléséhez, későbbi felhasználásra eltárolásához. (Energiaügyi Minisztérium)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS