Budapesten céltudatosan kérnek kölcsön

Budapesten céltudatosan kérnek kölcsön
2022. 08. 23., 16:23

Leggyakrabban a községekben élők fordulnak a szüleikhez vagy rokonaikhoz támogatásért, ha megszorulnak anyagilag – derült ki az OTP Nyugdíjpénztár friss reprezentatív felméréséből. Ezzel szemben a budapestiek kétszer is meggondolják, hogy kölcsönkérjenek-e. A fővárosiak főleg orvosi ellátás, lakásvásárlás vagy egy-egy nagyobb kiadás esetén támaszkodnak anyagilag a családjukra.

A 18 év feletti magyar lakosság 70 százaléka szerint a független felnőtté válás legfontosabb feltétele, hogy valaki anyagilag is független legyen a szüleitől, rokonaitól. A megkérdezettek kétharmada szerint attól lesz valaki felnőtt, ha képes a problémáit önállóan megoldani és felelősséget vállalni döntéseiért, 42 százalék pedig úgy véli, a fix munkahely és kereset jelenti a hivatalosan a gyermekkor végét – derült ki az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb, reprezentatív felméréséből, amelyben a felnőtt lakosság kétharmada azt nyilatkozta, ő már teljesen önálló anyagi szempontból.

11 százalék számára csak a nagyobb kiadások esetében nyújtanak anyagi támogatást a szülei. Azoknak a száma elenyésző, akiket rendszeresen támogatnak, vagy még függenek, de szeretnének függetlenedni, a teljes mértékben szülőktől függők pedig még ennél is kevesebben vannak.

„Ahhoz, hogy idősebb korunkban ugyanolyan magabiztosan segíthessünk mi is akár az unokáinknak, mint amilyen bizalommal ma a fiatalabb generációk támaszkodhatnak szüleikre és nagyszüleikre, érdemes időben belevágni a nyugdíjcélú megtakarításba és ezáltal pénzügyek megfontolt, hosszútávú megalapozásába” – mondta Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár ügyfélkapcsolati és szolgáltatási főosztályvezetője, aki hozzátette: „a nyugdíj célú megtakarításokat pedig már fiatalon, akár havi öt ezer forint összegben is érdemes elkezdeni, hiszen a hosszútávú öngondoskodás nyugdíjas éveinkre kifizetődik.”

A községekben élőknek gyakrabban van szükségük a szülőktől kapott anyagi segítségre, mint a Budapesten, megyeszékhelyen, illetve városban lakóknak. Sőt, a többségüknek rendszeresen támogatják a mindennapi kiadásait.

A budapestiek céltudatosabban kérnek kölcsön: orvosi vizsgálat, betegség kezelése (48 százalék), lakásvásárlás (41 százalék), illetve eseti nagyobb kiadások (32 százalék) – például egy-egy bútor cseréje, autó vásárlás – a legjellemzőbb indok a családtól kért támogatásra. A városban élők többsége szintén csak egy-egy nagyobb anyagi kiadáshoz kér segítséget, 68 százalékuk teljesen önállónak tartja magát anyagi szempontból.

A megyeszékhelyen élők háromnegyede ugyancsak saját zsebből gazdálkodik, elenyésző azoknak a száma, akiket rendszeresen vagy teljes mértékben támogatnak a szüleik. A magyarok 61 százaléka – lakóhelytől függetlenül – nem szeret mások terhére lenni, és csupán vészhelyzet esetén fogad el anyagi támogatást a rokonaitól.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 25., 10:05
Teljesen mindegy, hogy kistelepülésről és kisvállalkozásokról vagy nagyvárosról és multinacionális óriásvállalatokról van szó, a gazdaságfejlesztés és a befektetésösztönzés alapelvei minden szinten ugyanúgy érvényesek – emelte ki beszédében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a bárándi ipari park második ütemének átadóján.
2025. 01. 23., 13:05
Idén havi 14 535 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.

  Rovathírek: GUSTO

A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.