Leggyakrabban a községekben élők fordulnak a szüleikhez vagy rokonaikhoz támogatásért, ha megszorulnak anyagilag – derült ki az OTP Nyugdíjpénztár friss reprezentatív felméréséből. Ezzel szemben a budapestiek kétszer is meggondolják, hogy kölcsönkérjenek-e. A fővárosiak főleg orvosi ellátás, lakásvásárlás vagy egy-egy nagyobb kiadás esetén támaszkodnak anyagilag a családjukra.
A 18 év feletti magyar lakosság 70 százaléka szerint a független felnőtté válás legfontosabb feltétele, hogy valaki anyagilag is független legyen a szüleitől, rokonaitól. A megkérdezettek kétharmada szerint attól lesz valaki felnőtt, ha képes a problémáit önállóan megoldani és felelősséget vállalni döntéseiért, 42 százalék pedig úgy véli, a fix munkahely és kereset jelenti a hivatalosan a gyermekkor végét – derült ki az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb, reprezentatív felméréséből, amelyben a felnőtt lakosság kétharmada azt nyilatkozta, ő már teljesen önálló anyagi szempontból.
11 százalék számára csak a nagyobb kiadások esetében nyújtanak anyagi támogatást a szülei. Azoknak a száma elenyésző, akiket rendszeresen támogatnak, vagy még függenek, de szeretnének függetlenedni, a teljes mértékben szülőktől függők pedig még ennél is kevesebben vannak.
„Ahhoz, hogy idősebb korunkban ugyanolyan magabiztosan segíthessünk mi is akár az unokáinknak, mint amilyen bizalommal ma a fiatalabb generációk támaszkodhatnak szüleikre és nagyszüleikre, érdemes időben belevágni a nyugdíjcélú megtakarításba és ezáltal pénzügyek megfontolt, hosszútávú megalapozásába” – mondta Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár ügyfélkapcsolati és szolgáltatási főosztályvezetője, aki hozzátette: „a nyugdíj célú megtakarításokat pedig már fiatalon, akár havi öt ezer forint összegben is érdemes elkezdeni, hiszen a hosszútávú öngondoskodás nyugdíjas éveinkre kifizetődik.”
A községekben élőknek gyakrabban van szükségük a szülőktől kapott anyagi segítségre, mint a Budapesten, megyeszékhelyen, illetve városban lakóknak. Sőt, a többségüknek rendszeresen támogatják a mindennapi kiadásait.
A budapestiek céltudatosabban kérnek kölcsön: orvosi vizsgálat, betegség kezelése (48 százalék), lakásvásárlás (41 százalék), illetve eseti nagyobb kiadások (32 százalék) – például egy-egy bútor cseréje, autó vásárlás – a legjellemzőbb indok a családtól kért támogatásra. A városban élők többsége szintén csak egy-egy nagyobb anyagi kiadáshoz kér segítséget, 68 százalékuk teljesen önállónak tartja magát anyagi szempontból.
A megyeszékhelyen élők háromnegyede ugyancsak saját zsebből gazdálkodik, elenyésző azoknak a száma, akiket rendszeresen vagy teljes mértékben támogatnak a szüleik. A magyarok 61 százaléka – lakóhelytől függetlenül – nem szeret mások terhére lenni, és csupán vészhelyzet esetén fogad el anyagi támogatást a rokonaitól.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
