A pandémia visszafogta a nem létszükségletű kiadásokat

2021. 09. 05., 12:00

Továbbra is többségben vannak azok, akik lényegesnek tartják a hosszú távú pénzügyi tervezést, megtakarítást: a 30–59 évesek 76 százaléka látja így a helyzetet a koronavírus-járvány fényében – közölte a K&H a biztos jövő indexhez készült reprezentatív kutatás alapján.

A pandémia hatására az érintettek 62 százaléka későbbre időzítette a korábban betervezett nagyobb beruházásait, emellett a járvány miatt 57 százalék felhagyott a nem létszükségletet szolgáló kiadásokkal.

Sokaknak okozott anyagi nehézséget a koronavírus-járvány, ám a pandémia egyúttal felhívta a figyelmet a takarékoskodás, ezen belül a hosszú távú megtakarítások fontosságára – derül ki a K&H biztos jövő indexének idei második negyedéves reprezentatív kutatásból, amely a 30-59 éves korosztály tagjainak megtakarítási szokásait is feltérképezte.

Pro és kontra

Kedvező eredménynek mondható a K&H szakemberei szerint, hogy a felmérés alapján a többség, vagyis a megkérdezettek 76 százaléka úgy gondolja, hogy fontos a hosszú távú pénzügyi tervezés. Idén is kisebbségben voltak azok, akik úgy vélekedtek, hogy a pandémia pont ellentétes hatást váltott ki: 24 százalékuk szerint ugyanis a hosszú távú tervezésnek nem sok értelme van, mivel bármikor jöhet egy hirtelen esemény, amely felborítja a megtakarítási terveket. A felsőfokú végzettségűek 86 százaléka tartja fontosnak azt, hogy pénzügyeiben több lépéssel előre gondolkodjon, a közepes jövedelműek körében 76, az alacsony jövedelműek között pedig 61 százalék volt az arány. Figyelemre méltó, hogy azok tartják igazán lényegesnek a hosszú távú pénzügyi tervezést, akiket személyesen is érintett a járvány.

Véget vetettek a felesleges kiadásoknak

A járvány okozta bizonytalanság miatt a felmérésben résztvevő korosztály 62 százaléka tolta későbbi időpontra a korábban tervezett nagyobb kiadását. 2020 második negyedévében még csak 48 százalékuk volt ezen a véleményen, vagyis most többen vannak azok, akik óvatosabban tekintenek a jövőbe. A megkérdezettek 57 százaléka azt mondta, inkább tartalékol, ahelyett, hogy költene – holott nem lenne feltétlenül rákényszerítve a spórolásra. A pandémia visszafogta a nem létszükségletű kiadásokat: a válaszadók 61 százaléka állította, hogy átgondolta a pénzügyeit és megszabadult pár felesleges kiadástól. Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője hozzátette: „A válságidőszakokban, így a koronavírus-járvány alatt is látható, hogy aki teheti, az figyel a kiadásaira és elkezd tartalékolni. Pandémiától függetlenül a nyugdíj-előtakarékosság lehet a következő lépés, amire éves adóvisszatérítés is motiválja az idős korukra gondolókat.”

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS