A pandémia visszafogta a nem létszükségletű kiadásokat

2021. 09. 05., 12:00

Továbbra is többségben vannak azok, akik lényegesnek tartják a hosszú távú pénzügyi tervezést, megtakarítást: a 30–59 évesek 76 százaléka látja így a helyzetet a koronavírus-járvány fényében – közölte a K&H a biztos jövő indexhez készült reprezentatív kutatás alapján.

A pandémia hatására az érintettek 62 százaléka későbbre időzítette a korábban betervezett nagyobb beruházásait, emellett a járvány miatt 57 százalék felhagyott a nem létszükségletet szolgáló kiadásokkal.

Sokaknak okozott anyagi nehézséget a koronavírus-járvány, ám a pandémia egyúttal felhívta a figyelmet a takarékoskodás, ezen belül a hosszú távú megtakarítások fontosságára – derül ki a K&H biztos jövő indexének idei második negyedéves reprezentatív kutatásból, amely a 30-59 éves korosztály tagjainak megtakarítási szokásait is feltérképezte.

Pro és kontra

Kedvező eredménynek mondható a K&H szakemberei szerint, hogy a felmérés alapján a többség, vagyis a megkérdezettek 76 százaléka úgy gondolja, hogy fontos a hosszú távú pénzügyi tervezés. Idén is kisebbségben voltak azok, akik úgy vélekedtek, hogy a pandémia pont ellentétes hatást váltott ki: 24 százalékuk szerint ugyanis a hosszú távú tervezésnek nem sok értelme van, mivel bármikor jöhet egy hirtelen esemény, amely felborítja a megtakarítási terveket. A felsőfokú végzettségűek 86 százaléka tartja fontosnak azt, hogy pénzügyeiben több lépéssel előre gondolkodjon, a közepes jövedelműek körében 76, az alacsony jövedelműek között pedig 61 százalék volt az arány. Figyelemre méltó, hogy azok tartják igazán lényegesnek a hosszú távú pénzügyi tervezést, akiket személyesen is érintett a járvány.

Véget vetettek a felesleges kiadásoknak

A járvány okozta bizonytalanság miatt a felmérésben résztvevő korosztály 62 százaléka tolta későbbi időpontra a korábban tervezett nagyobb kiadását. 2020 második negyedévében még csak 48 százalékuk volt ezen a véleményen, vagyis most többen vannak azok, akik óvatosabban tekintenek a jövőbe. A megkérdezettek 57 százaléka azt mondta, inkább tartalékol, ahelyett, hogy költene – holott nem lenne feltétlenül rákényszerítve a spórolásra. A pandémia visszafogta a nem létszükségletű kiadásokat: a válaszadók 61 százaléka állította, hogy átgondolta a pénzügyeit és megszabadult pár felesleges kiadástól. Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője hozzátette: „A válságidőszakokban, így a koronavírus-járvány alatt is látható, hogy aki teheti, az figyel a kiadásaira és elkezd tartalékolni. Pandémiától függetlenül a nyugdíj-előtakarékosság lehet a következő lépés, amire éves adóvisszatérítés is motiválja az idős korukra gondolókat.”

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS