A pandémia visszafogta a nem létszükségletű kiadásokat

2021. 09. 05., 12:00

Továbbra is többségben vannak azok, akik lényegesnek tartják a hosszú távú pénzügyi tervezést, megtakarítást: a 30–59 évesek 76 százaléka látja így a helyzetet a koronavírus-járvány fényében – közölte a K&H a biztos jövő indexhez készült reprezentatív kutatás alapján.

A pandémia hatására az érintettek 62 százaléka későbbre időzítette a korábban betervezett nagyobb beruházásait, emellett a járvány miatt 57 százalék felhagyott a nem létszükségletet szolgáló kiadásokkal.

Sokaknak okozott anyagi nehézséget a koronavírus-járvány, ám a pandémia egyúttal felhívta a figyelmet a takarékoskodás, ezen belül a hosszú távú megtakarítások fontosságára – derül ki a K&H biztos jövő indexének idei második negyedéves reprezentatív kutatásból, amely a 30-59 éves korosztály tagjainak megtakarítási szokásait is feltérképezte.

Pro és kontra

Kedvező eredménynek mondható a K&H szakemberei szerint, hogy a felmérés alapján a többség, vagyis a megkérdezettek 76 százaléka úgy gondolja, hogy fontos a hosszú távú pénzügyi tervezés. Idén is kisebbségben voltak azok, akik úgy vélekedtek, hogy a pandémia pont ellentétes hatást váltott ki: 24 százalékuk szerint ugyanis a hosszú távú tervezésnek nem sok értelme van, mivel bármikor jöhet egy hirtelen esemény, amely felborítja a megtakarítási terveket. A felsőfokú végzettségűek 86 százaléka tartja fontosnak azt, hogy pénzügyeiben több lépéssel előre gondolkodjon, a közepes jövedelműek körében 76, az alacsony jövedelműek között pedig 61 százalék volt az arány. Figyelemre méltó, hogy azok tartják igazán lényegesnek a hosszú távú pénzügyi tervezést, akiket személyesen is érintett a járvány.

Véget vetettek a felesleges kiadásoknak

A járvány okozta bizonytalanság miatt a felmérésben résztvevő korosztály 62 százaléka tolta későbbi időpontra a korábban tervezett nagyobb kiadását. 2020 második negyedévében még csak 48 százalékuk volt ezen a véleményen, vagyis most többen vannak azok, akik óvatosabban tekintenek a jövőbe. A megkérdezettek 57 százaléka azt mondta, inkább tartalékol, ahelyett, hogy költene – holott nem lenne feltétlenül rákényszerítve a spórolásra. A pandémia visszafogta a nem létszükségletű kiadásokat: a válaszadók 61 százaléka állította, hogy átgondolta a pénzügyeit és megszabadult pár felesleges kiadástól. Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője hozzátette: „A válságidőszakokban, így a koronavírus-járvány alatt is látható, hogy aki teheti, az figyel a kiadásaira és elkezd tartalékolni. Pandémiától függetlenül a nyugdíj-előtakarékosság lehet a következő lépés, amire éves adóvisszatérítés is motiválja az idős korukra gondolókat.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-22 18:40:22
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége új Együttműködési Szerződést kötött, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia székházában írtak alá 2024. április 22-én.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.