Bruttó 557 900 forintot keresett szeptemberben az „átlag magyar”

2023. 11. 23., 09:10

2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 540 400, a költségvetésben 518 800, a nonprofit szektorban 554 400 forintot tett ki, 15,4, 12,6, illetve 15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 000, a kedvezményeket figyelembe véve 384 900 forintot ért el, mindkettő 14,1 százalékkal volt magasabb, mint 2022 szeptemberében.

A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 100 forintot ért el, 13,9 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 17., 16:17
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, aminek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.
2024-10-18 00:18:00
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index riportjának 2024. évi kiadása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS