Évente 11–12 százalékos emelésekkel érhető el a 2027-es minimálbér-célérték

2024. 09. 26., 23:22

A minimálbérnek 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Az államtitkár elmondta: hamarosan megjelenik egy kormányrendelet, amely kimondja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum jogosult a minimálbértárgyalások végrehajtására. Ezen felül a jogszabály tartalmaz majd egy referencia értéket, hogy 2027. január 1-ig milyen szintet érjen el a minimálbér. A munkaadókat és munkavállalókat képviselő szervezetek döntését a kormány elfogadta, így a referencia érték a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka lesz, ami 2027-re a 350–400 ezer forintos sávban lesz.

„Matematikai számítás alapján a mostani 266 800 forintos minimálbér alapján a 2027-re kitűzött célt évente 11–12 százalékos emelésekkel tudják elérni” – mondta Czomba Sándor, hozzátéve: azt is mindig meg kell vizsgálni, hogy mi a helyzet a GDP-vel, az inflációval, a termelékenység növelésével. Ezeket mind figyelembe kell venni, amikor meghatározzák a béremelés mértékét, hiszen ha túllőnek a célon, akkor munkahelyeket veszítenek, ha viszont alálőnek a célnak, akkor a családoknak a jövedelemszerzését fogják akadályozni. A kormány adatokkal segíti a tárgyalásokat, de alapvetően a munkaadói és a munkáltatói oldalnak kell megegyeznie, és azt a kormány jogszabályba önti.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nem csak arról a durván 1 millió emberről szól, akiket ezek a bérsávok közvetlenül érintenek, a minimálbér emelése ugyanis kihat a felsőbb bérkategóriák felé is – fogalmazott az államtitkár. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS