A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együttes létszáma 2024. II. negyedévben 12 ezerrel csökkent az előző negyedévhez képest, de 23 ezerrel így is meghaladta az egy évvel korábbit.
A potenciális munkaerő-tartalékot alkotó inaktívak létszáma 2024 II. negyedévében 314 ezer fő volt, 23 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – olvasható a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, 2024. II. negyedév” című kiadványában. A növekedést elsősorban a munkanélküliek létszámának emelkedése eredményezte, miközben az inaktív tartalék száma kissé csökkent. (Ezzel egyidejűleg a munkaerőpiac keresleti oldala is változott: az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2024 II. negyedévének végén 70,9 ezer volt, 9 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.) A munkaerőpiaci tartalék létszámadatai 2024. II. negyedévben (zárójelben a változás 2023. II. negyedévéhez képest):
– alulfoglalkoztatott: 30,0 ezer fő (+9,2 ezer);
– munkanélküli: 215,5 ezer fő (+22,9 ezer);
– inaktív, keres munkát, de nem áll rendelkezésre: 10,9 ezer fő (+1,6 ezer);
– inaktív, nem keres munkát, de szeretne dolgozni: 58,0 ezer (mínusz 10,6 ezer).
A munkaerő-tartalék 2024. II. negyedévben 159,1 ezer férfiból és 155,0 ezer nőből állt, a férfiak létszáma 9,8 ezerrel, a nőké 13,0 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit.
2024 II. negyedévében a munkaerő-tartalék legnagyobb része (203 ezer fő) a 25–54 évesek korcsoportjába tartozott, és a létszám is ebben az életkori kategóriában nőtt leginkább (16,8 ezerrel). A potenciális munkaerő-tartalék 17 százaléka (54,0 ezer fő) az 55–74 éves korosztályból került ki, ebben a korcsoportban is nőtt (7,7 ezer fővel) azok száma és aránya, akik dolgozni szerettek volna. A 15–24 évesek körében ugyanakkor csökkent a létszám, 1,7 ezerrel 57,7 ezerre.
A potenciális munkaerő-tartalék területi különbségei összhangban vannak a munkanélküliek területi eloszlásával. A kínálat több mint harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg (37,3 ezer fő) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (26,8 ezer fő) élt, de hasonlóan nagy tömeg állt rendelkezésre Budapesten (37,4 ezer) és Pest vármegyében (26,8 ezer) is. (Szabolcs-Szatmár-Beregben a munkanélküliség 11,7 százalékos volt, Budapesten csupán 2 százalékos.) A feszes munkaerőpiaccal rendelkező dunántúli vármegyékben a tartalék létszáma is alacsony, így Komárom-Esztergomban mindössze 4,3 ezer, Veszprémben pedig 5,2 ezer fő.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”