Alig több mint 300 ezer magyar alkotja a „potenciális munkaerő-tartalékot”

2024. 10. 09., 09:09

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együttes létszáma 2024. II. negyedévben 12 ezerrel csökkent az előző negyedévhez képest, de 23 ezerrel így is meghaladta az egy évvel korábbit.

A potenciális munkaerő-tartalékot alkotó inaktívak létszáma 2024 II. negyedévében 314 ezer fő volt, 23 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – olvasható a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, 2024. II. negyedév” című kiadványában. A növekedést elsősorban a munkanélküliek létszámának emelkedése eredményezte, miközben az inaktív tartalék száma kissé csökkent. (Ezzel egyidejűleg a munkaerőpiac keresleti oldala is változott: az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2024 II. negyedévének végén 70,9 ezer volt, 9 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.) A munkaerőpiaci tartalék létszámadatai 2024. II. negyedévben (zárójelben a változás 2023. II. negyedévéhez képest):
– alulfoglalkoztatott: 30,0 ezer fő (+9,2 ezer);
– munkanélküli: 215,5 ezer fő (+22,9 ezer);
– inaktív, keres munkát, de nem áll rendelkezésre: 10,9 ezer fő (+1,6 ezer);
– inaktív, nem keres munkát, de szeretne dolgozni: 58,0 ezer (mínusz 10,6 ezer).

A munkaerő-tartalék 2024. II. negyedévben 159,1 ezer férfiból és 155,0 ezer nőből állt, a férfiak létszáma 9,8 ezerrel, a nőké 13,0 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit.

2024 II. negyedévében a munkaerő-tartalék legnagyobb része (203 ezer fő) a 25–54 évesek korcsoportjába tartozott, és a létszám is ebben az életkori kategóriában nőtt leginkább (16,8 ezerrel). A potenciális munkaerő-tartalék 17 százaléka (54,0 ezer fő) az 55–74 éves korosztályból került ki, ebben a korcsoportban is nőtt (7,7 ezer fővel) azok száma és aránya, akik dolgozni szerettek volna. A 15–24 évesek körében ugyanakkor csökkent a létszám, 1,7 ezerrel 57,7 ezerre.

A potenciális munkaerő-tartalék területi különbségei összhangban vannak a munkanélküliek területi eloszlásával. A kínálat több mint harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg (37,3 ezer fő) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (26,8 ezer fő) élt, de hasonlóan nagy tömeg állt rendelkezésre Budapesten (37,4 ezer) és Pest vármegyében (26,8 ezer) is. (Szabolcs-Szatmár-Beregben a munkanélküliség 11,7 százalékos volt, Budapesten csupán 2 százalékos.) A feszes munkaerőpiaccal rendelkező dunántúli vármegyékben a tartalék létszáma is alacsony, így Komárom-Esztergomban mindössze 4,3 ezer, Veszprémben pedig 5,2 ezer fő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS