A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együttes létszáma 2024. II. negyedévben 12 ezerrel csökkent az előző negyedévhez képest, de 23 ezerrel így is meghaladta az egy évvel korábbit.
A potenciális munkaerő-tartalékot alkotó inaktívak létszáma 2024 II. negyedévében 314 ezer fő volt, 23 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – olvasható a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, 2024. II. negyedév” című kiadványában. A növekedést elsősorban a munkanélküliek létszámának emelkedése eredményezte, miközben az inaktív tartalék száma kissé csökkent. (Ezzel egyidejűleg a munkaerőpiac keresleti oldala is változott: az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2024 II. negyedévének végén 70,9 ezer volt, 9 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.) A munkaerőpiaci tartalék létszámadatai 2024. II. negyedévben (zárójelben a változás 2023. II. negyedévéhez képest):
– alulfoglalkoztatott: 30,0 ezer fő (+9,2 ezer);
– munkanélküli: 215,5 ezer fő (+22,9 ezer);
– inaktív, keres munkát, de nem áll rendelkezésre: 10,9 ezer fő (+1,6 ezer);
– inaktív, nem keres munkát, de szeretne dolgozni: 58,0 ezer (mínusz 10,6 ezer).
A munkaerő-tartalék 2024. II. negyedévben 159,1 ezer férfiból és 155,0 ezer nőből állt, a férfiak létszáma 9,8 ezerrel, a nőké 13,0 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit.
2024 II. negyedévében a munkaerő-tartalék legnagyobb része (203 ezer fő) a 25–54 évesek korcsoportjába tartozott, és a létszám is ebben az életkori kategóriában nőtt leginkább (16,8 ezerrel). A potenciális munkaerő-tartalék 17 százaléka (54,0 ezer fő) az 55–74 éves korosztályból került ki, ebben a korcsoportban is nőtt (7,7 ezer fővel) azok száma és aránya, akik dolgozni szerettek volna. A 15–24 évesek körében ugyanakkor csökkent a létszám, 1,7 ezerrel 57,7 ezerre.
A potenciális munkaerő-tartalék területi különbségei összhangban vannak a munkanélküliek területi eloszlásával. A kínálat több mint harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg (37,3 ezer fő) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (26,8 ezer fő) élt, de hasonlóan nagy tömeg állt rendelkezésre Budapesten (37,4 ezer) és Pest vármegyében (26,8 ezer) is. (Szabolcs-Szatmár-Beregben a munkanélküliség 11,7 százalékos volt, Budapesten csupán 2 százalékos.) A feszes munkaerőpiaccal rendelkező dunántúli vármegyékben a tartalék létszáma is alacsony, így Komárom-Esztergomban mindössze 4,3 ezer, Veszprémben pedig 5,2 ezer fő.
Kiemelkedő magyar teljesítményeket díjaztak.
A paksi bővítésben felpörögtek az építési munkálatok, a következő fontos lépés az első beton, amely legkésőbb 2025. január-februárig várható – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.