Nem részesíthető előnyben a harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása „alaptalan feltételekre” hivatkozva vagy „rosszhiszemű magatartást tanúsítva” egy friss kormányrendelet szerint.
A Magyar Közlöny 2014. évi 103. számában jelent meg a 297/2024. (X. 14.) kormányrendelet „egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról”. Ebben többek között szigorítják a harmadik országbeli (azaz nem EU-tagállamból érkező) munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit – azzal, hogy új szempontokat vezetnek be, amelyek alapján a kormányhivatalok az összevont engedélyek kiadását elutasíthatják. (Az összevont engedély olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja.)
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáról szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet szerint ugyanis a kormányhivatal „egyéb foglalkoztatási szempontok mérlegelése alapján” is dönthet arról, hogy szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását.
A szóban forgó szempontok sorát a mostani a módosítás bővíti. A kormányhivatal eszerint elutasíthatja a kérelmet (akkor is), ha
– a korábbi munkaerő-közvetítési eljárások alapján megállapítható, hogy a magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni,
– a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,
– a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották, vagy befizetésre kötelezték.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.