Szigorítja a kormány a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit

2024. 10. 15., 11:15

Nem részesíthető előnyben a harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása „alaptalan feltételekre” hivatkozva vagy „rosszhiszemű magatartást tanúsítva” egy friss kormányrendelet szerint.

A Magyar Közlöny 2014. évi 103. számában jelent meg a 297/2024. (X. 14.) kormányrendelet „egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról”. Ebben többek között szigorítják a harmadik országbeli (azaz nem EU-tagállamból érkező) munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit – azzal, hogy új szempontokat vezetnek be, amelyek alapján a kormányhivatalok az összevont engedélyek kiadását elutasíthatják. (Az összevont engedély olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja.)

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáról szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet szerint ugyanis a kormányhivatal „egyéb foglalkoztatási szempontok mérlegelése alapján” is dönthet arról, hogy szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását.

A szóban forgó szempontok sorát a mostani a módosítás bővíti. A kormányhivatal eszerint elutasíthatja a kérelmet (akkor is), ha
– a  korábbi munkaerő-közvetítési eljárások alapján megállapítható, hogy a  magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a  foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a  közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni,
– a  foglalkoztatóval szemben a  kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,
– a  foglalkoztatót a  kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották, vagy befizetésre kötelezték.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 08., 16:10
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS