1352 forint volt a fizikai átlagórabér a második negyedévben

2020. 07. 31., 17:15

Az idei második negyedévében 1352 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ami az első negyedévi 1326 forinthoz képest kevesebb mint két százalékos növekedést jelent – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A felsőbb kategóriákban is befagyni látszanak a bérek, miközben a koronavírus jelentős elbocsátási hullámot is indukált: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője körében 15,8 százalékot ért el a kilépési arány, szemben a 2,8 százalékos belépési aránnyal.

A Trenkwalder adatai szerint a fizikai dolgozók 1352 forintos átlagórabére 16 százalékkal haladja meg a tavalyi második negyedév 1165 forintos értékét. Ez a növekedés jelentős részben az év elején lezajlott béremeléseknek tudható be, az első negyedéves 1326 forintos értékről az átlagos bérszint a második negyedévben már alig mozdult tovább.

A járványhelyzetben jelentős leépítésekre került sor, és a munkáltatók nagyobb arányban váltak meg az alacsonyabb beosztású és bérezésű munkatársaiktól – magyarázza Hamrák Viktor, a Trenkwalder ügyvezető-helyettese. – Bár júniusban már megkezdődött a létszámok visszatöltése, a betanított munkások kisebb súlya bizonyos mértékben felfelé tolhatta a kifizetett órabérek átlagát, vagyis könnyen elképzelhető, hogy a második negyedévben valójában meg is fordult a béremelkedések egy évtizede tartó emelkedésének a trendje.”

A régió szerint lebontott statisztikák azt mutatják, hogy továbbra is jelentős az eltérés az egyes régiókban tapasztalható bérszintek között. Míg Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon 1100 és 1200 forint között mozgott az átlagórabér, a Dunántúl középső és északi részén 1650 forint körül alakult ez a mutató, Közép-Magyarországon pedig elérte az 1900 forintos szintet is.

A BDO Magyarország ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2019 második negyedévéhez képest 6,5 százalék volt. Ennek a fizetésemelésnek ugyanakkor nem örülhetett minden érintett: az elmúlt egy évben – ebből is döntően a koronavírus által érintett hónapok során – 15,8 százalék volt a kilépési mutató, vagyis csaknem minden hatodik középvezető távozott a cégétől. Ez az érték az elmúlt években ritkán nőtt 5 százalék fölé, így mostani értéke kiemelkedőnek számít A belépési mutató eközben jóval alacsonyabb, 2,8 százalék volt.

Jelentős változás, hogy míg a korábbi negyedévekben a kilépések jelentős részét a jobb munkahelyekért és fizetésért munkahelyet váltó munkavállalók kezdeményezték, most elsősorban az elbocsátások hatása érvényesül – mutat rá Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezető partnere. A fehérgallérosok ugyanakkor szektoronként igen eltérő mértékben szenvedik meg a koronavírus kedvezőtlen hatásait. Míg a szolgáltató központok (SSC-k) állománya továbbra is kevéssé érintett, eközben más területeken, (ilyen például a turisztika, a rendezvényszervezés, vagy a vendéglátás) drasztikus leépítési lépésekkel szembesülhettünk az elmúlt hónapokban.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 17., 16:17
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, aminek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.
2024-10-18 00:18:00
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index riportjának 2024. évi kiadása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS