Bajnokokat megszégyenítve vezet az AI – egyelőre drónt, később autót, repülőt

Bajnokokat megszégyenítve vezet az AI – egyelőre drónt, később autót, repülőt
2023. 08. 31., 14:25

Önvezető technológiák fejlesztésében jelent mérföldkövet a svájci tudósok legújabb eredménye. Olyan mesterséges intelligenciát alkottak, ami 25-ből 15-ször legyőzte az emberi pilótákat, sőt, új körrekordot állított fel. A modell később közúti járművek és repülőgépek fedélzetén bizonyíthat.

A Zürichi Egyetem kutatói fejlesztették ki azt a mesterséges intelligenciát, ami nem csupán önállóan képes drónok irányítására, de olyan jól is teszi, hogy bajnok pilótákat hagy állva. A Nature-ben publikált cikkük szerint ezzel a fejlesztéssel óriási lépcsőfokot ugorhat az autó- és repülőgépipar, az önvezetés terén.

Teljesen autonóm járművekre már ma is van (ritka) példa a közutakon, míg a legtöbb autógyártó már ma is épít valamekkora fokú önvezető funkciót az új modellekbe, de ezek egyelőre vezető asszisztens megoldásokat takarnak. Ezekhez képest jelent komoly előrelépést a svájci AI rendszer, ami a fizikai világban képes versenyre kelni az emberrel.

A gamingben számtalan sportjáték kínál AI-vezérelt vetélytársakat, a sakktól, a Go-n át a Gran Turismoig. Bár a tudományos megoldás elemeiben hasonlít, mégis csak arról van szó, hogy nem egy szimulált, digitális környezetben kell emberrel vetélkedni, hanem a valóságban. A humán résztvevő persze nagyon hasonló módon irányít fizikai drónt, mintha videojátékban tenné ugyanezt: kijelzőn figyeli az eseményeket és kontrollerrel navigál. Ahhoz viszont, hogy a háromdimenziós térben, igazi környezetben legyen profi és vezessen villámgyorsan, évek rutinja szükséges. Ezt hidalja át, gyakorlatilag pillanatok alatt a svájci egyetem AI-ja.

Davide Scaramuzza és csapata mély megerősítő tanulást használt az általuk Swiftnek nevezett autonóm rendszer képzéséhez. Ez a megközelítés arra épül, hogy az AI egy szimulációban próbálkozik és hibázik, majd az újra próbálkozásért és a hibák javításért valamilyen jutalmazással honorálják, így gyorsítva fel a tanulási folyamatot. A tréninghez egy profi drónversenyző pilóta által teljesített, valós versenypálya adatait használták.

Azt a tudást és rutint, amivel a pályát magas szinten teljesítette, a humán versenyzőnek évekig tartott felhalmozni. A mesterséges intelligenciának viszont nem kellett hozzá több 50 percnél.

Miután a rendszer elkészült, három emberi drónversenyző bajnokkal mérkőzött meg. Közülük ketten a sportág nemzetközi ligáinak világbajnokai, de még így is egy teljes hetet kaptak arra, hogy gyakoroljanak a versenypályán, ahol aztán a mesterséges intelligenciával kell szembe szállniuk.

Az AI és bajnokok között rendezett 25 futamból 15-öt a mesterséges intelligencia nyert, ráadásul úgy, hogy pályacsúcsot ért el: fél másodperccel volt gyorsabb a legjobb humán köridőnél.

 

Fontos hozzátenni: a tesztpályát ellenőrzött környezetben, zárt térben alakították ki. Adott környezetben jelentős előnyt jelentett számára, hogy nem kellett kalkulálnia légáramlatokkal, erősebb széllel, kedvezőtlen fényviszonyokkal és más tényezőkkel. Ezeket a humán pilóták sokkal jobban tudták volna kezelni, mivel az AI-nak nincsenek hozzá kellő ismeretei. Egyelőre. Az egyetem jelenlegi modellje bevallottan nem lenne alkalmas rá, hogy külső helyszínen, valós körülmények között is hasonló teljesítményt nyújtson. De ezt még nem is várják el tőle, hiszen az további kutatás és sok-sok tréning után válik csak lehetségessé. De mindenképpen ez is a cél.

A külső versenypályán ráömlő adatok a mai modell rendszerét túlterhelnék, viszont a tudósok nem zárják ki, hogy a feldolgozási kapacitás növelésével már ez az AI integrálható lenne önvezető technológiákba. A megoldás ezzel jelentősen túlmutat a drónversenyeken, hiszen katonai célokra használt drónokban, illetve a civil életben az önvezető autók és repülőgépek rendszereiben lehet majd hasznát venni.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. ForrásZürichi Egyetem

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS