Új tervezési igazgató és igazgatóhelyettes a KÖZTI-nél

2021. 04. 15., 10:45

Új struktúrában működik a legpatinásabb hazai építésziroda, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI). Áprilistól Tima Zoltán Ybl-, és Prima Primissima díjas építész tölti be a tervezési igazgatói posztot, a tervezési igazgató helyettese Peschka Alfréd Ybl Miklós-díjas építész.

A tervezési igazgatói és a tervezési igazgatóhelyettesi poszt létrehozásával a KÖZTI teljes tervezői csapata – beleértve a szakági tervezőket is – immár közös, egységes vezetés alatt dolgozik. A korábbi, egy-egy vezető építész személye köré szervezett, részben önálló stúdiók rendszere fokozatosan megszűnik, az egyes projekteket hét projektvezető építész koordinálja. A stúdiók rendszeréről való átállás a projektalapú szervezetre számtalan kihívást tartogat, viszont hatékonyabb, és így versenyképesebb működést ígér.

A frissen kinevezett tervezési igazgató, Tima Zoltán 1989-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd a végzést követően a KÖZTI-nél kezdett dolgozni. 2000-től stúdióvezető a cégnél, 2004-től igazgatósági tag, 2013-tól pedig igazgatóhelyettes. Olyan emblematikus tervek fűződnek a nevéhez, mint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt épülete, a Kossuth tér felszíni rendezése, és az Országház Látogatóközpontja. A GTC White House és a Dorottya udvar tervezése is az ő nevéhez fűződik.

Legújabban megvalósult épülete a BudaPart projekt keretében a BudaPart Otthonok „D” épület és ugyanitt már elkezdődött a DOWNTOWN irodaház és a RADISSON négycsillagos hotel kivitelezése. Tervezői tevékenysége mellett részt vesz a Budapesti Építész Kamara elnökségének munkájában és vezeti a Magyar Építőművészek Szövetségének felügyelőbizottságát. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Tervezési igazgatóként az a célom, hogy tovább írjam a KÖZTI 72 éves történetét és kollégáimmal együtt sikerrel folytassuk azt az utat, ahová eddig mestereink segítségével jutottunk el” – mondta Tima Zoltán.

A tervezési igazgató hozzátette: Többek között a Puskás Stadion, az Országház Látogatóközpontja vagy az Országgyűlési Múzeum tervezése során is szembesültünk azzal, hogy a feladataink komplexitása már a klasszikus stúdiórendszer kereteit feszegeti, ezért döntöttünk úgy, hogy a stúdiók fokozatos megszüntetésével szervezetileg is az egyes projektekre kerül a hangsúly.”

(Az Üzletem.hu korábbi interjúját Tima Zoltánnal IDE KATTINTVA olvashatja.)

A tervezési igazgatóhelyettesi pozícióra újonnan érkező Peschka Alfréd 1991-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán, majd a Lakóterv Finta Műtermében kezdett dolgozni. 1994-től a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. vezető tervezője volt. 2002-től az Óbuda Építész Stúdió Kft. ügyvezetőjeként, vezető tervezőjeként dolgozott. Meghívott oktató a BME Építészmérnöki Karán, tervtanácsi tag, kamarai küldött. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. Jelentősebb munkái közé tartozik a Könyves Kálmán körúti MÁV székház, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem speciális oktatási épülete, a Békásmegyeri Piac és közösségi tér, a Szervita téri Emerald Residence és a Szent Imre Gimnázium sportközpontja.  

„Számomra mindig a leginspirálóbb dolog valaminek az elkezdése, elindítása, valami új létrehozása. Egy építészeti tervezési feladatban is ez a legizgalmasabb, de az építész létünkhöz hozzátartozó csapatmunka megszervezése vagy egy új céges formáció felépítése is kimondottan motivál” – vázolta fel hitvallását Peschka Alfréd, tervezési igazgatóhelyettes.

A KÖZTI-t nemcsak hagyományai és mérete emeli ki a magyar építészirodák közül, de referenciáinak száma és sokszínűsége is. A Középülettervező Zrt. sikereit munkatársai egyedülálló szaktudásának és elhivatottságának köszönheti, akik között sok évtizedes tapasztalattal rendelkező nemzetközi hírű építészek és fiatal kollégák egyaránt vannak.

 

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várkert Bazár és a Kossuth tér rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B móló épületét is.

(A KÖZTI fotóján Tima Zoltán (balra) és Peschka Alfréd)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS