Új tervezési igazgató és igazgatóhelyettes a KÖZTI-nél

2021. 04. 15., 10:45

Új struktúrában működik a legpatinásabb hazai építésziroda, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI). Áprilistól Tima Zoltán Ybl-, és Prima Primissima díjas építész tölti be a tervezési igazgatói posztot, a tervezési igazgató helyettese Peschka Alfréd Ybl Miklós-díjas építész.

A tervezési igazgatói és a tervezési igazgatóhelyettesi poszt létrehozásával a KÖZTI teljes tervezői csapata – beleértve a szakági tervezőket is – immár közös, egységes vezetés alatt dolgozik. A korábbi, egy-egy vezető építész személye köré szervezett, részben önálló stúdiók rendszere fokozatosan megszűnik, az egyes projekteket hét projektvezető építész koordinálja. A stúdiók rendszeréről való átállás a projektalapú szervezetre számtalan kihívást tartogat, viszont hatékonyabb, és így versenyképesebb működést ígér.

A frissen kinevezett tervezési igazgató, Tima Zoltán 1989-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd a végzést követően a KÖZTI-nél kezdett dolgozni. 2000-től stúdióvezető a cégnél, 2004-től igazgatósági tag, 2013-tól pedig igazgatóhelyettes. Olyan emblematikus tervek fűződnek a nevéhez, mint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt épülete, a Kossuth tér felszíni rendezése, és az Országház Látogatóközpontja. A GTC White House és a Dorottya udvar tervezése is az ő nevéhez fűződik.

Legújabban megvalósult épülete a BudaPart projekt keretében a BudaPart Otthonok „D” épület és ugyanitt már elkezdődött a DOWNTOWN irodaház és a RADISSON négycsillagos hotel kivitelezése. Tervezői tevékenysége mellett részt vesz a Budapesti Építész Kamara elnökségének munkájában és vezeti a Magyar Építőművészek Szövetségének felügyelőbizottságát. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Tervezési igazgatóként az a célom, hogy tovább írjam a KÖZTI 72 éves történetét és kollégáimmal együtt sikerrel folytassuk azt az utat, ahová eddig mestereink segítségével jutottunk el” – mondta Tima Zoltán.

A tervezési igazgató hozzátette: Többek között a Puskás Stadion, az Országház Látogatóközpontja vagy az Országgyűlési Múzeum tervezése során is szembesültünk azzal, hogy a feladataink komplexitása már a klasszikus stúdiórendszer kereteit feszegeti, ezért döntöttünk úgy, hogy a stúdiók fokozatos megszüntetésével szervezetileg is az egyes projektekre kerül a hangsúly.”

(Az Üzletem.hu korábbi interjúját Tima Zoltánnal IDE KATTINTVA olvashatja.)

A tervezési igazgatóhelyettesi pozícióra újonnan érkező Peschka Alfréd 1991-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán, majd a Lakóterv Finta Műtermében kezdett dolgozni. 1994-től a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. vezető tervezője volt. 2002-től az Óbuda Építész Stúdió Kft. ügyvezetőjeként, vezető tervezőjeként dolgozott. Meghívott oktató a BME Építészmérnöki Karán, tervtanácsi tag, kamarai küldött. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. Jelentősebb munkái közé tartozik a Könyves Kálmán körúti MÁV székház, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem speciális oktatási épülete, a Békásmegyeri Piac és közösségi tér, a Szervita téri Emerald Residence és a Szent Imre Gimnázium sportközpontja.  

„Számomra mindig a leginspirálóbb dolog valaminek az elkezdése, elindítása, valami új létrehozása. Egy építészeti tervezési feladatban is ez a legizgalmasabb, de az építész létünkhöz hozzátartozó csapatmunka megszervezése vagy egy új céges formáció felépítése is kimondottan motivál” – vázolta fel hitvallását Peschka Alfréd, tervezési igazgatóhelyettes.

A KÖZTI-t nemcsak hagyományai és mérete emeli ki a magyar építészirodák közül, de referenciáinak száma és sokszínűsége is. A Középülettervező Zrt. sikereit munkatársai egyedülálló szaktudásának és elhivatottságának köszönheti, akik között sok évtizedes tapasztalattal rendelkező nemzetközi hírű építészek és fiatal kollégák egyaránt vannak.

 

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várkert Bazár és a Kossuth tér rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B móló épületét is.

(A KÖZTI fotóján Tima Zoltán (balra) és Peschka Alfréd)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS