Tima Zoltán: Nehéz feltételek mellett lehet a leghatékonyabban dolgozni

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 03. 26., 09:15

Nemcsak a jó pap, de az építész is egész biztosan egész életében tanul – mondta az Üzletemnek Tima Zoltán építész, a KÖZTI stúdióvezetője, vezető tervezője.

Tima Zoltán Pro Architectura-, Ybl-, és Príma Primissima díjas építész Pécsett született 1965-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végzett 1989-ben. Egyetlen munkahelyét a Középülettervező Zrt- t, a KÖZTI-t tartja igazi alma materének, ahol még ma is tud tanulni és bízik benne, hogy az idén 71 éves építésziroda szellemiségét meghatározó, többgenerációs mester-tanítvány láncolatban láncszemmé válhat. A KÖZTI tervezte a Puskás Arénát is, amely néhány napja egy rangos szavazáson az Év stadionja lett. Ajánlom figyelmükbe az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 162. interjúját!

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Egy építész karrierjében talán kevésbé az üzleti, mint inkább az emberi/érzelmi tényezők a fontosabbak. Szerencsés vagyok, mert az elmúlt 10-15 évben jó néhány olyan feladattal foglalkozhattam, amelyek jelentőségük, rangjuk, vagy az elért szakmai sikerek miatt is meghatározóak voltak. Ezek közül a Liszt Ferenc Repülőtér bővítése és a Kossuth tér rendezése egyaránt azzal szembesített, hogy nagyon nehéz feltételek – összetett feladat, szűk határidők – mellett lehet a leghatékonyabban dolgozni. Ennek egy igazán fontos feltétele van: az összetartó és ütőképes csapat. Azt tartom a legfontosabbnak, ha úgy tetszik a karrierem csúcsának, hogy ma egy ilyen – nagyrészt általam létrehozott – környezetben dolgozhatok.

– Milyen távra tervez?

– Indirekt módon válaszolok. Egyrészt az elmúlt ősszel volt 30 éve, hogy a KÖZTI-ben dolgozni kezdtem. A határidőket sürgető megbízóimat pedig azzal szembesítem, hogy a tervezés közben hozott közös döntéseink több évtizedre, akár száz évre szólnak.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nem tudok ilyet mondani. Voltak is, vannak is inspiráló munkáim, megelégszem azokkal, amelyek majd ezután lesznek.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Nemcsak a jó pap, de az építész is egész biztosan egész életében tanul. Ez egy ilyen szakma. Nekem a kezdetektől szerencsém volt, a magyar építészet élvonalába tartozó mesterektől tanulhattam. Az egyetemen Farkasdy Zoltán és Balázs Mihály hagytak mélyebb nyomokat bennem, a KÖZTI-be kerülve pedig egy olyan többgenerációs mester-tanítvány sodorba kerültem, ami kevés kortársamnak adatott meg. Akitől a legtöbbet tanultam, aki a KÖZTI-be hívott Marosi Miklós (Széchenyi díjas építész, az MMA alelnöke) volt. A vele való találkozásom máig meghatározó, a szakma fortélyait tőle lestem el és emellett segített eligazodnom ebben az egyébként meglehetősen belterjes szakmai világban. Most, idősebb fejjel ugyanígy igyekszem segíteni fiatal munkatársaimat, miközben én is sokat tanulok tőlük.

– Mivel motiválja a kollégáit, társait?

– Az épületek tervezése elég összetett munka, nagyon sok építész és mérnök együttműködését igényli. A sok közreműködőt vezetni és irányítani kell, sokszor – a résztvevők véleményének meghallgatása mellett – egyszemélyi döntéseket kell hozni. Ehhez felkészültnek és realistának kell lenni. Közvetlen munkatársaimat is a józan és higgadt gondolkodás irányába igyekszem terelni.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Én öt éves koromra túl voltam a „mozdonyvezető-pilóta-űrhajós” időszakon, akkor határoztam el, hogy építész leszek. Más nem nagyon érdekelt. Ha mégsem foglalkozhatnék az építészettel, valahol a mezőgazdaságban keresnék elfoglaltságot. Esetleg nyitnék egy lakáséttermet.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Talán korábban már utaltam rá, hogy az építészet művelését nehéz üzleti alapon szemlélni. Ezért aztán a cégünk tudatos piaci pozícionálása mellett nagyon fontosnak tartom a – sokszor személyes kapcsolatokra épülő – több éve, évtizede velünk dolgozó és a munkánkkal elégedett megrendelőinkkel való jó együttműködésünket. Megbízásaink zöme erre a kapcsolatrendszerre épül.

– Mire sajnálja az idejét?

– Felesleges és nyilvánvalóan értelmetlen dolgokra.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Felesleges és nyilvánvalóan értelmetlen dolgokkal, pontatlansággal, felelőtlenséggel.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Elsősorban olyat, ami a szakmámhoz kapcsolódik. Tudok szerszámot fogni a kezembe és meg is tudom forgatni, ha szükség lenne rá, akár fizikai munkára is alkalmas lennék.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Elég sokat utazom, utazunk a feleségemmel, a gyerekeimmel. Szeretem a jó ételeket és a borokat. Igyekszem minőségi környezetben, szép tárgyakkal körbevenni magam.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Otthon leülni a teraszon és meginni egy pohár bort.

(A vezető képen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér "B" utasmólója, fotó: Bujnovszky Tamás)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 20., 16:40
Nem jellemezte magas cégfluktuáció a faipari szektort 2022-ben, alapvetően stagnált az itt működő cégek száma. Az egyéni vállalkozók köre tavaly közel 100 fővel tovább csökkent. A jövő rövidtávon várhatóan nem hoz jelentős kiugrást, 2023-ban csökkenő cégszámmal érdemes számolni – írja elemzésében az Opten.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.
2023-03-21 14:13:30
A hazai nagyvállalatok idén nem várnak árbevétel- és profitnövekedést. A cégek több mint egy éve csökkenő profittal számolnak, ami most negatív rekordot ért el, emellett az árbevétel várt változása is negatív előjelű – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi eredményeiből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.
2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  Rovathírek: GUSTO

Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS