Tima Zoltán: Nehéz feltételek mellett lehet a leghatékonyabban dolgozni

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 03. 26., 09:15

Nemcsak a jó pap, de az építész is egész biztosan egész életében tanul – mondta az Üzletemnek Tima Zoltán építész, a KÖZTI stúdióvezetője, vezető tervezője.

Tima Zoltán Pro Architectura-, Ybl-, és Príma Primissima díjas építész Pécsett született 1965-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végzett 1989-ben. Egyetlen munkahelyét a Középülettervező Zrt- t, a KÖZTI-t tartja igazi alma materének, ahol még ma is tud tanulni és bízik benne, hogy az idén 71 éves építésziroda szellemiségét meghatározó, többgenerációs mester-tanítvány láncolatban láncszemmé válhat. A KÖZTI tervezte a Puskás Arénát is, amely néhány napja egy rangos szavazáson az Év stadionja lett. Ajánlom figyelmükbe az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 162. interjúját!

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Egy építész karrierjében talán kevésbé az üzleti, mint inkább az emberi/érzelmi tényezők a fontosabbak. Szerencsés vagyok, mert az elmúlt 10-15 évben jó néhány olyan feladattal foglalkozhattam, amelyek jelentőségük, rangjuk, vagy az elért szakmai sikerek miatt is meghatározóak voltak. Ezek közül a Liszt Ferenc Repülőtér bővítése és a Kossuth tér rendezése egyaránt azzal szembesített, hogy nagyon nehéz feltételek – összetett feladat, szűk határidők – mellett lehet a leghatékonyabban dolgozni. Ennek egy igazán fontos feltétele van: az összetartó és ütőképes csapat. Azt tartom a legfontosabbnak, ha úgy tetszik a karrierem csúcsának, hogy ma egy ilyen – nagyrészt általam létrehozott – környezetben dolgozhatok.

– Milyen távra tervez?

– Indirekt módon válaszolok. Egyrészt az elmúlt ősszel volt 30 éve, hogy a KÖZTI-ben dolgozni kezdtem. A határidőket sürgető megbízóimat pedig azzal szembesítem, hogy a tervezés közben hozott közös döntéseink több évtizedre, akár száz évre szólnak.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nem tudok ilyet mondani. Voltak is, vannak is inspiráló munkáim, megelégszem azokkal, amelyek majd ezután lesznek.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Nemcsak a jó pap, de az építész is egész biztosan egész életében tanul. Ez egy ilyen szakma. Nekem a kezdetektől szerencsém volt, a magyar építészet élvonalába tartozó mesterektől tanulhattam. Az egyetemen Farkasdy Zoltán és Balázs Mihály hagytak mélyebb nyomokat bennem, a KÖZTI-be kerülve pedig egy olyan többgenerációs mester-tanítvány sodorba kerültem, ami kevés kortársamnak adatott meg. Akitől a legtöbbet tanultam, aki a KÖZTI-be hívott Marosi Miklós (Széchenyi díjas építész, az MMA alelnöke) volt. A vele való találkozásom máig meghatározó, a szakma fortélyait tőle lestem el és emellett segített eligazodnom ebben az egyébként meglehetősen belterjes szakmai világban. Most, idősebb fejjel ugyanígy igyekszem segíteni fiatal munkatársaimat, miközben én is sokat tanulok tőlük.

– Mivel motiválja a kollégáit, társait?

– Az épületek tervezése elég összetett munka, nagyon sok építész és mérnök együttműködését igényli. A sok közreműködőt vezetni és irányítani kell, sokszor – a résztvevők véleményének meghallgatása mellett – egyszemélyi döntéseket kell hozni. Ehhez felkészültnek és realistának kell lenni. Közvetlen munkatársaimat is a józan és higgadt gondolkodás irányába igyekszem terelni.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Én öt éves koromra túl voltam a „mozdonyvezető-pilóta-űrhajós” időszakon, akkor határoztam el, hogy építész leszek. Más nem nagyon érdekelt. Ha mégsem foglalkozhatnék az építészettel, valahol a mezőgazdaságban keresnék elfoglaltságot. Esetleg nyitnék egy lakáséttermet.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Talán korábban már utaltam rá, hogy az építészet művelését nehéz üzleti alapon szemlélni. Ezért aztán a cégünk tudatos piaci pozícionálása mellett nagyon fontosnak tartom a – sokszor személyes kapcsolatokra épülő – több éve, évtizede velünk dolgozó és a munkánkkal elégedett megrendelőinkkel való jó együttműködésünket. Megbízásaink zöme erre a kapcsolatrendszerre épül.

– Mire sajnálja az idejét?

– Felesleges és nyilvánvalóan értelmetlen dolgokra.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Felesleges és nyilvánvalóan értelmetlen dolgokkal, pontatlansággal, felelőtlenséggel.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Elsősorban olyat, ami a szakmámhoz kapcsolódik. Tudok szerszámot fogni a kezembe és meg is tudom forgatni, ha szükség lenne rá, akár fizikai munkára is alkalmas lennék.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Elég sokat utazom, utazunk a feleségemmel, a gyerekeimmel. Szeretem a jó ételeket és a borokat. Igyekszem minőségi környezetben, szép tárgyakkal körbevenni magam.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Otthon leülni a teraszon és meginni egy pohár bort.

(A vezető képen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér "B" utasmólója, fotó: Bujnovszky Tamás)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.