A történelmi csúccsal és tízmilliárd euró feletti eredménnyel zárult utóbbi két esztendő után 2025 is erős év a hazai befektetésösztönzésben, de a volumen helyett a beruházások szerkezete a döntő – mondta Joó István, a HIPA vezérigazgatója egy rádióinterjúban.
Joó István a TrendFM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy továbbra is stagnál a világban helyet kereső működőtőke (FDI) mennyisége, és a vámoktól az európai versenyképességi problémákig egy sor kihívás miatt „nem a legjobb éveket éljük”.
Magyarország azonban a 2023-ban elért 13 milliárd euró után tavaly ismét „nagyon nagy szeletet hasított ki” a külföldi működőtőke-beruházásokból – a HIPA által kezelt projektek összeértéke meghaladta a tízmilliárd eurót –, az idén eddig elért eredmények és a még folyamatban lévő tárgyalások alapján pedig „magabiztosan mondhatjuk, hogy ebben az évben is jól állunk”.
Sok kutatásfejlesztési, üzleti szolgáltató központ kapcsán zajlanak egyeztetések, és ami szerintem külön siker, hogy a tavalyi évben végrehajtott módosítások miatt magyar vállalatok is sokkal nagyobb számban tudnak megjelenni a programjainkban és támogatási konstrukcióinkban – húzta alá a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.
Mint mondta, a HIPA legfőbb feladata a külföldi működőtőke-beruházások megszerzése Magyarországnak, de a kormányzatnak fontos a magyar cégek támogatása és a kis-, illetve közepes méretű hazai vállalkozások (kkv) megerősítése is.
Nem is érdemes szembeállítani a külföldi nagyvállalatokat és a magyar cégeket, hiszen mindegyikre szükség van, és „a nagy külföldieknek igenis pozitív hatása van a kkv-szektorra – mondta Joó István.
Hozzátette, hogy a HIPA tavalyi eredménye önmagában nagyobb, mint a másik három visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) együttes tőkevonzó képessége, de az idén már nem a befektetési volumen a legfontosabb, hanem a projektek összetétele. Így a többi között azt kell vizsgálni, hogy a külföldiek mellett mennyi magyar cég tud megfelelni a befektetésösztönzési támogatási rendszer szigorú feltételeinek, és hány különböző szektorba érkeznek új beruházások.
A HIPA által kezelt projektek számos ágazatot érintenek, a hagyományosan erős ágazatok, köztük a járműgyártás mellett például az élelmiszeripart és az infokommunikációs szektort.
A hazai cégek kibontakozását segíti egyebek mellett a HIPA új beszállítófejlesztési szolgáltatáscsomagja. Ennek központi eleme egy ágazatfüggetlen adatbázis, amelynek révén a befektetők ellenőrzött, megbízható hazai beszállítókat választhatnak ki az együttműködésre.
Joó István rámutatott, hogy a beszállítói pozíció megszerzése hosszú és összetett folyamat, amelynek során a vállalatoknak komoly minősítési követelményeket kell teljesíteniük. A HIPA ebben is aktív szerepet vállal, akár pénzügyi támogatást is nyújthat azon hazai vállalkozásoknak, amelyek fejlesztések révén beszállítóvá válhatnak, és így bekapcsolódhatnak nagy nemzetközi értékláncokba.
Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy a potenciális partnerek egyáltalán tudjanak egymásról. „Bármennyire is banálisnak tűnik, különböző okokból meghiúsulhat, hogy ezek a szereplők összetalálkozzanak” – fejtette ki Joó István, hozzátéve, hogy a HIPA befektetői fórumokkal és egyéb eseményekkel is igyekszik lehetőséget teremteni a befektetők és a beszállítók egymásra találására.
A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet. Legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson azon külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni. A HIPA 2014. január 1. és 2024. december 31. között 2200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
