Joó István: 2025 is erős év a befektetésösztönzésben

Joó István: 2025 is erős év a befektetésösztönzésben
2025. 06. 02., 15:40

A történelmi csúccsal és tízmilliárd euró feletti eredménnyel zárult utóbbi két esztendő után 2025 is erős év a hazai befektetésösztönzésben, de a volumen helyett a beruházások szerkezete a döntő – mondta Joó István, a HIPA vezérigazgatója egy rádióinterjúban.

Joó István a TrendFM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy továbbra is stagnál a világban helyet kereső működőtőke (FDI) mennyisége, és a vámoktól az európai versenyképességi problémákig egy sor kihívás miatt „nem a legjobb éveket éljük”.

Magyarország azonban a 2023-ban elért 13 milliárd euró után tavaly ismét „nagyon nagy szeletet hasított ki” a külföldi működőtőke-beruházásokból  – a HIPA által kezelt projektek összeértéke meghaladta a tízmilliárd eurót –, az idén eddig elért eredmények és a még folyamatban lévő tárgyalások alapján pedig „magabiztosan mondhatjuk, hogy ebben az évben is jól állunk”.

Sok kutatásfejlesztési, üzleti szolgáltató központ kapcsán zajlanak egyeztetések, és ami szerintem külön siker, hogy a tavalyi évben végrehajtott módosítások miatt magyar vállalatok is sokkal nagyobb számban tudnak megjelenni a programjainkban és támogatási konstrukcióinkban – húzta alá a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.

Mint mondta, a HIPA legfőbb feladata a külföldi működőtőke-beruházások megszerzése Magyarországnak, de a kormányzatnak fontos a magyar cégek támogatása és a kis-, illetve közepes méretű hazai vállalkozások (kkv) megerősítése is.

Nem is érdemes szembeállítani a külföldi nagyvállalatokat és a magyar cégeket, hiszen mindegyikre szükség van, és „a nagy külföldieknek igenis pozitív hatása van a kkv-szektorra – mondta Joó István.

Hozzátette, hogy a HIPA tavalyi eredménye önmagában nagyobb, mint a másik három visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) együttes tőkevonzó képessége, de az idén már nem a befektetési volumen a legfontosabb, hanem a projektek összetétele. Így a többi között azt kell vizsgálni, hogy a külföldiek mellett mennyi magyar cég tud megfelelni a befektetésösztönzési támogatási rendszer szigorú feltételeinek, és hány különböző szektorba érkeznek új beruházások.

A HIPA által kezelt projektek számos ágazatot érintenek, a hagyományosan erős ágazatok, köztük a járműgyártás mellett például az élelmiszeripart és az infokommunikációs szektort.

A hazai cégek kibontakozását segíti egyebek mellett a HIPA új beszállítófejlesztési szolgáltatáscsomagja. Ennek központi eleme egy ágazatfüggetlen adatbázis, amelynek révén a befektetők ellenőrzött, megbízható hazai beszállítókat választhatnak ki az együttműködésre.

Joó István rámutatott, hogy a beszállítói pozíció megszerzése hosszú és összetett folyamat, amelynek során a vállalatoknak komoly minősítési követelményeket kell teljesíteniük. A HIPA ebben is aktív szerepet vállal, akár pénzügyi támogatást is nyújthat azon hazai vállalkozásoknak, amelyek fejlesztések révén beszállítóvá válhatnak, és így bekapcsolódhatnak nagy nemzetközi értékláncokba.

Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy a potenciális partnerek egyáltalán tudjanak egymásról. „Bármennyire is banálisnak tűnik, különböző okokból meghiúsulhat, hogy ezek a szereplők összetalálkozzanak” – fejtette ki Joó István, hozzátéve, hogy a HIPA befektetői fórumokkal és egyéb eseményekkel is igyekszik lehetőséget teremteni a befektetők és a beszállítók egymásra találására.

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet. Legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson azon külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni. A HIPA 2014. január 1. és 2024. december 31. között 2200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 11:15:26
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS