Főként a szerencsi csokoládégyártás hagyományainak megőrzésében betöltött szerepéért adományozott Szerencs város képviselőtestülete díszpolgári címet Noszek Péternek, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatójának.
Díszpolgári címet kapott Szerencs városától Noszek Péter, aki 2018 januárja óta a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója, és aki a szerencsi gyárban kezdte magyarországi karrierjét három évtizeddel ezelőtt.
Az ő nevéhez fűződik, hogy 2018-ban a Nestlé Hungária egy példátlan gesztussal lemondott a Szerencsi-védjegy édességeken való használatatáról, 2021-ben pedig a Szerencsi kakaópor védjegyének tulajdonjogát adományozta Szerencs városának, ezzel biztosítva, hogy a város a jövőben is büszkén ápolhassa tovább a csokoládé- és kakaógyártás hagyományait.
Az egyetem elvégzését követően a globális cég svájci központjában gyakornokként elhelyezkedő Noszek Péter 1992-ben tért vissza Magyarországra, előbb a szerencsi gyár, majd a teljes magyar Nestlé kontrollere lett. Egy néhány éves új-zélandi és ausztráliai kitérő után a magyar leányvállalat pénzügyi és kontrollingvezetőjének nevezték ki, majd hat éven át irányította a Nestlé pénzügyi területét a Fülöp-szigeteken.
A következő megbízatása Lausanne-ba szólt, ahol a Nestlé Purina Petcare Europe pénzügyi és kontrolling-igazgatója volt, mielőtt 2014-ben ugyanerre a pozícióra kérték fel a Nestlé összeurópai szervezetének szintjén.
Ebben a feladatkörben aktívan részt vett a vállalatcsoport Európát, Közel-Keletet és Észak-Afrikát egybefogó regionális szervezeti egységének létrehozásában, a Froneri vegyesvállalat megalapításában, a Nestlé Professional üzletág integrációjában.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
