A szak- és betanított munkások bére 9, a középvezetőké 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
2 250 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez a 2025 első negyedévében szint 9,1 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2 061 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban ennél mérsékeltebb volt a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2024 első negyedévéhez képest 7,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy 2025 első hónapjaiban a régiók többségében már jóval 2000 forint felett alakul az átlagos fizikai órabér: jellemzően 2100-2400 forint közötti sávban találjuk ezt az értéket, de Közép-Magyarországon és a fővárosban ez az érték már kicsivel átlépte a 3000 forintot is. Lefelé Észak-Magyarország lóg ki kissé, 1850 forint körüli szintjével, miközben az Észak-Alföld, valamint a Dél-Dunántúl csaknem átlépte a 2000-es küszöböt.
„Bár az első negyedévben tapasztalt 9 százalékos éves bérnövekedési ütem elmarad az előző évet jellemző 14 százalékos mértéktől, a fizikai munkavállalók még így is mintegy 4 százalék körüli reálbéremelkedéssel számolhatnak – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Természetesen az alacsonyabb átlagos emelési ráta kevésbé találkozik a munkavállalók ennél magasabb, a korábbi időszakokban tapasztalt szintekhez igazodó elvárásaihoz, de a cégek többsége jelenleg nem is nagyon képes kigazdálkodni magasabb juttatásokat. Emiatt éves szinten is arra lehet számítani, hogy az éves átlagos béremelés százalékos üteme egyszámjegyű marad.”
A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2025 első negyedévében átlagosan 7,4 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
„Bár a szellemi középvezetők béremelési üteme néhány százalékponttal a fizikai dolgozóké alatt maradt, a reálbérek tekintetében esetükben is fennmaradt egy kismértékű növekedés – magyarázta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Egyelőre nem tapasztalható az elégedetlenség biztos jelnek számító fluktuáció érdemi felgyorsulása sem: a kilépési forgalom ebben az időszakban 2,4 százalékos volt, ami még a sokéves átlagos szint alatt maradt.”
Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is kissé elmaradó, 6,9 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során a Moore Hungary adatai szerint. Jól mutatja a BSC-szektor munkaerőpiaci vonzerejét, hogy a visszafogott béremelések ellenére az érintett cégek általában bővíteni tudták létszámukat: egy év alatt a belépési forgalom az eleve magas 8,4 százalékról 10,5 százalékra növekedett, miközben a kilépők aránya nem érte el a 2 százalékos mértéket sem.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.