Trenkwalder: 2250 forint volt a fizikai átlagórabér az első negyedévben

2025. 04. 30., 05:15

A szak- és betanított munkások bére 9, a középvezetőké 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

2 250 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez a 2025 első negyedévében szint 9,1 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2 061 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban ennél mérsékeltebb volt a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2024 első negyedévéhez képest 7,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy 2025 első hónapjaiban a régiók többségében már jóval 2000 forint felett alakul az átlagos fizikai órabér: jellemzően 2100-2400 forint közötti sávban találjuk ezt az értéket, de Közép-Magyarországon és a fővárosban ez az érték már kicsivel átlépte a 3000 forintot is. Lefelé Észak-Magyarország lóg ki kissé, 1850 forint körüli szintjével, miközben az Észak-Alföld, valamint a Dél-Dunántúl csaknem átlépte a 2000-es küszöböt.

„Bár az első negyedévben tapasztalt 9 százalékos éves bérnövekedési ütem elmarad az előző évet jellemző 14 százalékos mértéktől, a fizikai munkavállalók még így is mintegy 4 százalék körüli reálbéremelkedéssel számolhatnak – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Természetesen az alacsonyabb átlagos emelési ráta kevésbé találkozik a munkavállalók ennél magasabb, a korábbi időszakokban tapasztalt szintekhez igazodó elvárásaihoz, de a cégek többsége jelenleg nem is nagyon képes kigazdálkodni magasabb juttatásokat. Emiatt éves szinten is arra lehet számítani, hogy az éves átlagos béremelés százalékos üteme egyszámjegyű marad.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2025 első negyedévében átlagosan 7,4 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Bár a szellemi középvezetők béremelési üteme néhány százalékponttal a fizikai dolgozóké alatt maradt, a reálbérek tekintetében esetükben is fennmaradt egy kismértékű növekedés – magyarázta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Egyelőre nem tapasztalható az elégedetlenség biztos jelnek számító fluktuáció érdemi felgyorsulása sem: a kilépési forgalom ebben az időszakban 2,4 százalékos volt, ami még a sokéves átlagos szint alatt maradt.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is kissé elmaradó, 6,9 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során a Moore Hungary adatai szerint. Jól mutatja a BSC-szektor munkaerőpiaci vonzerejét, hogy a visszafogott béremelések ellenére az érintett cégek általában bővíteni tudták létszámukat: egy év alatt a belépési forgalom az eleve magas 8,4 százalékról 10,5 százalékra növekedett, miközben a kilépők aránya nem érte el a 2 százalékos mértéket sem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS