Vis maior – ez lett a legtöbbet idézett jogi kifejezés az elmúlt hetekben

2020. 03. 30., 18:15

A globális koronavírus-járvány miatt bevezetett beutazási tilalmak, határlezárások, nyitvatartási korlátozások és karanténok jelentős hatással bírhatnak a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. Jogi szakértők az elmúlt időszakban a legtöbbet a vis maior kifejezéssel találkoztak ügyfeleik, partnereik részéről. Sok a félreértés ezzel kapcsolatban, a magyar jogrendben nem meghatározott kategória jelentését végső soron a bíróság hivatott meghatározni.

Mit tehet egy vállalat, ha a járvány miatt csak késedelmesen vagy egyáltalán nem tud teljesíteni? Lehet-e a járványhelyzetre hivatkozni ilyen esetekben?

„A szerződési jog alapelvi szinten rögzíti: a megkötött szerződéseket teljesíteni kell. A jog csak kivételesen és rendkívül szűk körben biztosít lehetőséget a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülésre, azaz főszabályként a feleknek viselniük kell a változó körülmények okozta kockázatokat" – mondta dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal partnere.

Késedelem esetén, vagy ha az egyik fél nem olyan mennyiségben, esetleg nem olyan minőségben tud teljesíteni, mint ahogyan a szerződésben előírták, szerződésszegésről beszélünk. A következmények kapcsán a feleknek először azt kell vizsgálniuk, hogy a köztük lévő szerződés milyen szabályokat határoz meg egy ilyen helyzet előállására, ugyanis elsősorban ez a szabályrendszer lesz alkalmazandó.

Vizsgálandó, hogy a szerződés milyen esetekben, milyen feltételek mentén és milyen mértékben mentesíti a szerződésszegő felet a felelősség alól. Míg például főszabály alapján kártérítés esetén a teljes kárt meg kell téríteni, a felek gyakran kötnek ki egy maximális kártérítési összeget.

Ha a felek nem dolgoztak ki erre vonatkozó szabályrendszert a szerződésben, magyar jog alatt kötött szerződések esetén elsősorban a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megvizsgálni, valamint figyelembe kell venni a bírói gyakorlatot is. A Polgári Törvénykönyv alapján, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A szerződésszegés körülményeit minden esetben egyedileg kell mérlegelni az adott tényállás kapcsán és meg kell vizsgálni mindhárom feltétel teljesülését.

Mi az a vis maior és lehet-e rá hivatkozni?

Az ellenőrzési körön kívül eső tényállások egyik esete a köznyelvben is gyakran használt vis maior. Ennek jelentését a jogszabályok alapvetően nem határozzák meg. A Kúria egy korábbi, a 2008-as pénzügyi válság kapcsán meghozott döntése alapján a vis maior kifejezés természeti vagy emberi eredetű „ellenállhatatlan erőt" jelent, amely abszolút jellegű, azaz az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el. Bírói mérlegelés kérdése annak megítélése, hogy egy adott esemény vis maiornak minősül-e.

Ez alapján tehát teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy a COVID-19 járvány és az azokra adott állami reakciók vis maior helyzetet eredményeznek, ugyanis, ha a felek a szerződésükben erről nem rendelkeztek, a kérdés eldöntése minden esetben a bíróság hatáskörébe tartozik.

„Míg a Kúria a 2008-as pénzügyi válságot nem tekintette vis maiornak, bizodalomra adhat okot, hogy a Polgári Törvénykönyvhöz fűzött miniszteri indokolás és a szakirodalom a járványokat egységesen vis maiorként nevesíti. Globálisan is számos példát látni a COVID-19 vagy hasonló járványok vis maiornak való minősítésére. Kínában például a Nemzetközi Kereskedelmet Támogató Bizottság mint állami szerv közel 1600 hivatalos igazolást állított ki kínai vállalatok számára arról, hogy a koronavírus járvány Kínában vis maior helyzetet eredményezett. A 2003-as, a koronavírushoz nagyon hasonló karakterisztikájú SARS vírus vonatkozásában a német bírósági gyakorlat egységes volt annak tekintetében, hogy a járvány vis maiornak minősül” - mondta dr. Göndöcz Péter.

Előreláthatóság, kárelhárítás, lehetetlenülés

Mindenképpen figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos szerződésszegések mikortól láthatóak előre. Bár a COVID-19 vírus és a kialakult járványhelyzet előtt kötött szerződések esetében jól érvelhetünk amellett, hogy ez nem volt előre látható, érdemes folyamatosan kommunikálnunk a szerződéses partnerünkkel és mindent meg kell tenni a károk elhárítása, illetve mérséklése érdekében.

A Kúria fent hivatkozott döntése azt is megfogalmazta, hogy a vis maior a szerződések lehetetlenülését is okozhatja. Ez abban az esetben áll fenn, ha a szerződéses fél minden igyekezete ellenére nem képes teljesíteni. A lehetetlenülés a szerződés megszűnését eredményezi. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással: a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS