Tényleg átjárhat a szomszéd a telken? – Alapvető tudnivalók a telki szolgalomról

2019. 10. 03., 13:15

Ma sem ritka, hogy egy-egy telek esetén szolgalmi jog van bejegyezve a földhivatalban. Az is előfordul, hogy a szomszéd a másik telken átjárva jut el a sajátjához. De jogszerű ez? Tényleg átjárhat a szomszéd a telken? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi az a szolgalmi jog?

A szolgalmi jog, vagyis a telki szolgalom a hétköznapokban nem gyakran használt kifejezés. Ez egy jogi szakkifejezés, amit azonban már sokan hallottak. De mit is jelent pontosan? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A telki szolgalom két vagy több ingatlant érintő használati jog, mely szerint az egyik telek birtokosa, a másik telket előre meghatározott mértékben és célra használhatja, illetve követelheti annak birtokosától, hogy meghatározott magatartásoktól tartózkodjék.

A Polgári Törvénykönyv ezt így határozza meg: „Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.”

Uralkodók és szolgálók? Még ma is léteznek?

A szolgalmi jog esetén beszélhetünk uralkodókról és szolgálókról. Itt azonban nem az emberek válnak uralkodóvá vagy szolgálóvá.

A telki szolgalom esetén az egyik telek lesz az uralkodó telek, míg a másik a szolgáló telek. Például egy átjárási szolgalom esetén az a telek lesz az uralkodó telek, ahová az átjárás a másik ingatlanon keresztül történhet. A szolgáló telek pedig az, amin keresztül az átjárás történik.

A szolgalom fennmarad függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosai, birtokosai változnak, hiszen a szolgalom alanyai nem név szerint meghatározott személyek, hanem az uralkodó, illetve a szolgáló telek mindenkori birtokosai. Vagyis a szolgalom nem személyhez, hanem ingatlanhoz kötött jog. Ez az alapvető különbség a haszonélvezeti joghoz képest.

Hogyan jöhet létre telki szolgalom?

Telki szolgalom létrejöhet:

  • szerződéssel,
  • elbirtoklással,
  • törvény rendelkezésével,
  • bírósági határozat alapján.

Mikor járhat át a szomszéd a telken?

A Polgári Törvénykönyv kimondja:

„Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.”

A fenti szabály alapján átjárási szolgalom illeti meg az ingatlan birtokosát, ha a földje nincs összekötve megfelelő közúttal. Ilyenkor a szomszédok, vagyis a szolgáló telek birtokosai kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.

Az nincs kizárva, hogy a felek szerződésben más esetben is létrehozzanak átjárási szolgalmat. Ilyen szerződést azonban csak az ingatlanok tulajdonosai köthetnek és azt az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.

Az átjárási szolgalom gyakorlása: hogyan járhat át a szomszéd a telken?

„A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez.”

A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a jogosult, vagyis az uralkodó telek birtokosa szükségleteinek kielégítését támogassa.

A szolgalom gyakorlása nem zárja ki, hogy a szolgáló telek birtokosa a szolgalommal egyező célra maga is használja az ingatlant. Vagyis a telken átvezető utat, járdát nem csak a szolgalom jogosultja használhatja. Természetesen közös használat esetén a fenntartás költségei sem csak az egyik felet terhelik majd.

A telki szolgalom megszűnése

A szolgalom többek közt a következő esetekben szűnik meg:

  • Ha a rendeltetésszerű használathoz már nem szükséges, akkor a bíróság megszüntetheti, korlátozhatja vagy felfüggesztheti a telki szolgalom gyakorlását.
  • A szolgalom megszűnik, ha a jogosult – bár ez módjában állt – tizenöt éven át nem gyakorolta azt, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.
  • Természetesen a felek maguk is megszüntethetik a telki szolgalmat. Ehhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS