Tényleg átjárhat a szomszéd a telken? – Alapvető tudnivalók a telki szolgalomról

2019. 10. 03., 13:15

Ma sem ritka, hogy egy-egy telek esetén szolgalmi jog van bejegyezve a földhivatalban. Az is előfordul, hogy a szomszéd a másik telken átjárva jut el a sajátjához. De jogszerű ez? Tényleg átjárhat a szomszéd a telken? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi az a szolgalmi jog?

A szolgalmi jog, vagyis a telki szolgalom a hétköznapokban nem gyakran használt kifejezés. Ez egy jogi szakkifejezés, amit azonban már sokan hallottak. De mit is jelent pontosan? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A telki szolgalom két vagy több ingatlant érintő használati jog, mely szerint az egyik telek birtokosa, a másik telket előre meghatározott mértékben és célra használhatja, illetve követelheti annak birtokosától, hogy meghatározott magatartásoktól tartózkodjék.

A Polgári Törvénykönyv ezt így határozza meg: „Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.”

Uralkodók és szolgálók? Még ma is léteznek?

A szolgalmi jog esetén beszélhetünk uralkodókról és szolgálókról. Itt azonban nem az emberek válnak uralkodóvá vagy szolgálóvá.

A telki szolgalom esetén az egyik telek lesz az uralkodó telek, míg a másik a szolgáló telek. Például egy átjárási szolgalom esetén az a telek lesz az uralkodó telek, ahová az átjárás a másik ingatlanon keresztül történhet. A szolgáló telek pedig az, amin keresztül az átjárás történik.

A szolgalom fennmarad függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosai, birtokosai változnak, hiszen a szolgalom alanyai nem név szerint meghatározott személyek, hanem az uralkodó, illetve a szolgáló telek mindenkori birtokosai. Vagyis a szolgalom nem személyhez, hanem ingatlanhoz kötött jog. Ez az alapvető különbség a haszonélvezeti joghoz képest.

Hogyan jöhet létre telki szolgalom?

Telki szolgalom létrejöhet:

  • szerződéssel,
  • elbirtoklással,
  • törvény rendelkezésével,
  • bírósági határozat alapján.

Mikor járhat át a szomszéd a telken?

A Polgári Törvénykönyv kimondja:

„Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.”

A fenti szabály alapján átjárási szolgalom illeti meg az ingatlan birtokosát, ha a földje nincs összekötve megfelelő közúttal. Ilyenkor a szomszédok, vagyis a szolgáló telek birtokosai kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.

Az nincs kizárva, hogy a felek szerződésben más esetben is létrehozzanak átjárási szolgalmat. Ilyen szerződést azonban csak az ingatlanok tulajdonosai köthetnek és azt az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.

Az átjárási szolgalom gyakorlása: hogyan járhat át a szomszéd a telken?

„A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez.”

A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a jogosult, vagyis az uralkodó telek birtokosa szükségleteinek kielégítését támogassa.

A szolgalom gyakorlása nem zárja ki, hogy a szolgáló telek birtokosa a szolgalommal egyező célra maga is használja az ingatlant. Vagyis a telken átvezető utat, járdát nem csak a szolgalom jogosultja használhatja. Természetesen közös használat esetén a fenntartás költségei sem csak az egyik felet terhelik majd.

A telki szolgalom megszűnése

A szolgalom többek közt a következő esetekben szűnik meg:

  • Ha a rendeltetésszerű használathoz már nem szükséges, akkor a bíróság megszüntetheti, korlátozhatja vagy felfüggesztheti a telki szolgalom gyakorlását.
  • A szolgalom megszűnik, ha a jogosult – bár ez módjában állt – tizenöt éven át nem gyakorolta azt, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.
  • Természetesen a felek maguk is megszüntethetik a telki szolgalmat. Ehhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS