Sérelemdíj: a legfontosabb tudnivalók

1. A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének egyik következménye

A polgári jog általános védelmet nyújt a személyiségi jogok valamennyi formájának, amely jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok számos formában megjelenhetnek és nem alkotnak zárt kört, mivel újabb személyiségi jogok is rendre megjelennek. A Polgári Törvénykönyv ezért csak egyes személyiségi jogokat nevesít kifejezetten (pl. az emberi méltósághoz, élethez, testi épséghez és az egészséghez való jog, a személyes szabadsághoz való jog, becsülethez és jó hírnévhez való jog), de a védelem a nem nevesített személyiségi jogokra is kiterjed.

A személyiségi jogok megsértése esetén többféle jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet sor, függően attól is, hogy melyik eszköz szükséges és alkalmas a jogsértés elhárítására, illetve orvoslására. Ilyen következmények például a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, az elégtétel adására kötelezés, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása stb.

A személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményei közé tartozik a sérelemdíj is.

2. A sérelemdíj nem vagyoni sérelem orvoslására szolgál

A személyiségi jogok megsértésével összefüggésben többféle hátránya is keletkezhet az érintett személynek. Érheti őt vagyoni jellegű sérelem, például jövedelemtől eshet el. Érheti nem vagyoni hátrány is, például a személyét ért fizikai sérülés vagy szellemi, lelki sérelem.

A személyiségi jogok megsértése miatt előállt vagyoni károk megtérítését a kártérítés szabályai szerint követelheti a jogosult.

A sérelemdíj a jogosultat ért nem vagyoni sérelem kompenzálására szolgál. A sérelemdíj elsődleges szerepe tehát a személyiségi jogsértés miatti elégtétel biztosítása. Emellett jelen van a sérelemdíj azon szerepe is, hogy egyfajta büntetésként szolgál a jogsértő számára és így elősegíti a jövőbeli jogsértéstől való visszatartást is

3. Nem szükséges további hátrány bizonyítása

Szemben a kártérítéssel, a sérelemdíj fizetésére kötelezésnek nem feltétele, hogy a sérelmet szenvedett személy a személyiségi jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztét bizonyítsa.

Azonban önmagában a személyiségi jog megsértése mégsem jelenti, hogy az érintett személy automatikusan sérelemdíj követelésére lenne jogosult. A bírósági gyakorlat több esetben is megállapította, hogy nem jár sérelemdíj akkor, ha a jogsértés következében érintettet nem érte olyan nem vagyoni sérelem, ami sérelemdíj megítélésére ad alapot. Ilyen eset lehet, ha például a jogsértés nagyon szűk körben, két személy között történt és a megsértett személyt nem érte érdemi hátrányos következmény.

Természetesen annak a személynek, akivel szemben a sérelemdíj követelést érvényesítik lehetősége van arra, hogy kimentse magát a követelés alól. Mentesül például, ha bizonyítja, hogy a magatartása személyiségi jogot nem sértett vagy nem személyiségi, hanem más jogot sértett meg. Mentesülhet a sérelemdíj alól akkor is, ha bizonyítja, hogy a jogsértő magatartáshoz a sérelmet szenvedett személy hozzájárult vagy pedig a magatartás következtében az érintettet nem érte nem vagyoni sérelem.

4. A jelentéktelen összegű sérelemdíj kizárt

A sérelemdíj összegének meghatározása sokszor nem egyszerű feladat. Ez nem meglepő, hiszen pénzben kell meghatározni egy olyan sérelem kompenzálásához szükséges összeget, amely nem vagyoni jellegű, tehát alapvetően pénzben nem kifejezhető.

A sérelemdíj összegét a bíróságnak egy összegben kell meghatároznia. Ennek során az adott eset összes körülményét figyelembe kell vennie. Így különösen a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a jogsértés felróhatóságának mértékét, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását.

Fontos, hogy ha a személyiségi jog megsértése következtében az érintettet ért nem vagyoni sérelem jelentéktelen súlyú, elenyésző jelentőségű, akkor a bírósági gyakorlat szerint sérelemdíjat nem lehet megítélni. Tehát nincs mód arra, hogy csekély súlyú nem vagyoni sérelem esetén jelképes összegű sérelemdíjat ítéljen meg a bíróság

5. Személyesen érvényesíthető igény

A személyiségi jogok megsértéséből eredő igényeket, beleértve a sérelemdíjat is, a jogosult kizárólag személyesen érvényesítheti. Ez azt jelenti, hogy a sérelemdíj iránti követelés másra nem ruházható át és nem is örökölhető.

Amennyiben a jogosult a sérelemdíjat bírósági úton érvényesíti és az eljárás befejezése előtt meghal, akkor örököse jogutódként a perbe beléphet. Ha azonban a perindításra a jogosult haláláig nem került sor, akkor az örökös az elhunyt jogosult sérelemdíj igényét már nem érvényesítheti a bíróságon.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda