Őszintén a teljesítménybérről

2019. 07. 18., 11:01

A legtöbbünk már biztosan megtapasztalta milyen előnyei, hátrányai lehetnek a teljesítménybérnek. Ha máshol nem, akkor a korábban kötelező iskolai gyümölcsszedések alkalmával. A teljesítmény utáni bérezés kulcsa a munkáltató által megállapított elvárt szint. Hogyan szabályozza ezt a Munka Törvénykönyve? Mi védi a munkavállalókat? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi a teljesítménybér?

„Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg” – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Teljesítménybér esetén előre kell meghatározni

  • a teljesítménykövetelményt, és
  • a teljesítménybér-tényezőt. A teljesítménybér-tényező a meghatározott teljesítményhez kapcsolódó munkadíj összege.

Teljesítménykövetelmény lehet például havi 100 bokor elültetése, míg a teljesítménybér-tényező lehet elültetett bokronként 3000 forint. Ebben az esetben a teljesítménykövetelmény 100 százalékos teljesítése esetén 300 000 forint lenne a munkabér.

A kulcs a követelmény megállapítása

A teljesítménybér lényege – ha jól alkalmazzák -, hogy nagyobb teljesítményre ösztönöz. Nemcsak anekdota szinten terjedt el azonban, hogy ha a munkavállalók képesek az egyik időszakban túlteljesíteni, a következőben a munkáltató a túlteljesített értéket tekinti majd minimumnak. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve a munkáltatóra kötelező szabályokkal próbálja meg mederben tartani a teljesítmény alapú díjazást.

A munkáltató köteles előzetesen, objektív mérés alapján meghatározni a teljesítménykövetelményt.

Ez lényegében egy előzetes mérés, illetve számítás. Ennek során azt is meg kell állapítani, hogy a munkáltató által rögzített teljesítménykövetelmény teljes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető-e. A teljesítésnél figyelembe kell venni a munkakörülményeket, a technológiát és a munkaszervezést is.

A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása megfelel a törvényben előírtaknak.

Garanciális elemek a munkavállalók érdekében

Mivel a teljesítménykövetelményt a munkáltató szabja meg, ezért több olyan garanciális elem található a Munka Törvénykönyvében, ami a munkavállalók érdekeit hivatott védeni.

  • A törvény előírja, hogy a teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban kell közölni a munkavállalóval. Az írásbeli közlésnél nem feltétel, hogy azt a munkaszerződésben rögzítsék a felek. Ez nem is lenne célszerű, hiszen abban az esetben a teljesítménykövetelmény minden módosításához a munkaszerződést is módosítani kellene. A Munka Törvénykönyve értelmében ebben az esetben írásbeli közlésnek minősül az is, ha a munkáltató a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező meghatározását tartalmazó nyilatkozatát a helyben szokásos és általában ismert módon teszi közzé.
  • A munkavállalót védő szabály, hogy a teljes munkaidőben dolgozóknál úgy kell meghatározni a teljesítménybér-tényezőt, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér mindenképpen elérje a jogszabályban előírt kötelező legkisebb munkabér (minimálbér, illetve garantált bérminimum) összegét. A minimálbérről korábban itt írtunk: Kinek jár a magasabb minimálbér – mutatjuk a buktatókat.
  • A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet.
  • További védelmet jelent, hogy a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.
2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS