Őszintén a teljesítménybérről

2019. 07. 18., 11:01

A legtöbbünk már biztosan megtapasztalta milyen előnyei, hátrányai lehetnek a teljesítménybérnek. Ha máshol nem, akkor a korábban kötelező iskolai gyümölcsszedések alkalmával. A teljesítmény utáni bérezés kulcsa a munkáltató által megállapított elvárt szint. Hogyan szabályozza ezt a Munka Törvénykönyve? Mi védi a munkavállalókat? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi a teljesítménybér?

„Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg” – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Teljesítménybér esetén előre kell meghatározni

  • a teljesítménykövetelményt, és
  • a teljesítménybér-tényezőt. A teljesítménybér-tényező a meghatározott teljesítményhez kapcsolódó munkadíj összege.

Teljesítménykövetelmény lehet például havi 100 bokor elültetése, míg a teljesítménybér-tényező lehet elültetett bokronként 3000 forint. Ebben az esetben a teljesítménykövetelmény 100 százalékos teljesítése esetén 300 000 forint lenne a munkabér.

A kulcs a követelmény megállapítása

A teljesítménybér lényege – ha jól alkalmazzák -, hogy nagyobb teljesítményre ösztönöz. Nemcsak anekdota szinten terjedt el azonban, hogy ha a munkavállalók képesek az egyik időszakban túlteljesíteni, a következőben a munkáltató a túlteljesített értéket tekinti majd minimumnak. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve a munkáltatóra kötelező szabályokkal próbálja meg mederben tartani a teljesítmény alapú díjazást.

A munkáltató köteles előzetesen, objektív mérés alapján meghatározni a teljesítménykövetelményt.

Ez lényegében egy előzetes mérés, illetve számítás. Ennek során azt is meg kell állapítani, hogy a munkáltató által rögzített teljesítménykövetelmény teljes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető-e. A teljesítésnél figyelembe kell venni a munkakörülményeket, a technológiát és a munkaszervezést is.

A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása megfelel a törvényben előírtaknak.

Garanciális elemek a munkavállalók érdekében

Mivel a teljesítménykövetelményt a munkáltató szabja meg, ezért több olyan garanciális elem található a Munka Törvénykönyvében, ami a munkavállalók érdekeit hivatott védeni.

  • A törvény előírja, hogy a teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban kell közölni a munkavállalóval. Az írásbeli közlésnél nem feltétel, hogy azt a munkaszerződésben rögzítsék a felek. Ez nem is lenne célszerű, hiszen abban az esetben a teljesítménykövetelmény minden módosításához a munkaszerződést is módosítani kellene. A Munka Törvénykönyve értelmében ebben az esetben írásbeli közlésnek minősül az is, ha a munkáltató a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező meghatározását tartalmazó nyilatkozatát a helyben szokásos és általában ismert módon teszi közzé.
  • A munkavállalót védő szabály, hogy a teljes munkaidőben dolgozóknál úgy kell meghatározni a teljesítménybér-tényezőt, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér mindenképpen elérje a jogszabályban előírt kötelező legkisebb munkabér (minimálbér, illetve garantált bérminimum) összegét. A minimálbérről korábban itt írtunk: Kinek jár a magasabb minimálbér – mutatjuk a buktatókat.
  • A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet.
  • További védelmet jelent, hogy a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS