Őszintén a teljesítménybérről

2019. 07. 18., 11:01

A legtöbbünk már biztosan megtapasztalta milyen előnyei, hátrányai lehetnek a teljesítménybérnek. Ha máshol nem, akkor a korábban kötelező iskolai gyümölcsszedések alkalmával. A teljesítmény utáni bérezés kulcsa a munkáltató által megállapított elvárt szint. Hogyan szabályozza ezt a Munka Törvénykönyve? Mi védi a munkavállalókat? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi a teljesítménybér?

„Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg” – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Teljesítménybér esetén előre kell meghatározni

  • a teljesítménykövetelményt, és
  • a teljesítménybér-tényezőt. A teljesítménybér-tényező a meghatározott teljesítményhez kapcsolódó munkadíj összege.

Teljesítménykövetelmény lehet például havi 100 bokor elültetése, míg a teljesítménybér-tényező lehet elültetett bokronként 3000 forint. Ebben az esetben a teljesítménykövetelmény 100 százalékos teljesítése esetén 300 000 forint lenne a munkabér.

A kulcs a követelmény megállapítása

A teljesítménybér lényege – ha jól alkalmazzák -, hogy nagyobb teljesítményre ösztönöz. Nemcsak anekdota szinten terjedt el azonban, hogy ha a munkavállalók képesek az egyik időszakban túlteljesíteni, a következőben a munkáltató a túlteljesített értéket tekinti majd minimumnak. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve a munkáltatóra kötelező szabályokkal próbálja meg mederben tartani a teljesítmény alapú díjazást.

A munkáltató köteles előzetesen, objektív mérés alapján meghatározni a teljesítménykövetelményt.

Ez lényegében egy előzetes mérés, illetve számítás. Ennek során azt is meg kell állapítani, hogy a munkáltató által rögzített teljesítménykövetelmény teljes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető-e. A teljesítésnél figyelembe kell venni a munkakörülményeket, a technológiát és a munkaszervezést is.

A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása megfelel a törvényben előírtaknak.

Garanciális elemek a munkavállalók érdekében

Mivel a teljesítménykövetelményt a munkáltató szabja meg, ezért több olyan garanciális elem található a Munka Törvénykönyvében, ami a munkavállalók érdekeit hivatott védeni.

  • A törvény előírja, hogy a teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban kell közölni a munkavállalóval. Az írásbeli közlésnél nem feltétel, hogy azt a munkaszerződésben rögzítsék a felek. Ez nem is lenne célszerű, hiszen abban az esetben a teljesítménykövetelmény minden módosításához a munkaszerződést is módosítani kellene. A Munka Törvénykönyve értelmében ebben az esetben írásbeli közlésnek minősül az is, ha a munkáltató a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező meghatározását tartalmazó nyilatkozatát a helyben szokásos és általában ismert módon teszi közzé.
  • A munkavállalót védő szabály, hogy a teljes munkaidőben dolgozóknál úgy kell meghatározni a teljesítménybér-tényezőt, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér mindenképpen elérje a jogszabályban előírt kötelező legkisebb munkabér (minimálbér, illetve garantált bérminimum) összegét. A minimálbérről korábban itt írtunk: Kinek jár a magasabb minimálbér – mutatjuk a buktatókat.
  • A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet.
  • További védelmet jelent, hogy a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS