Mit tehetünk, ha a főnök „fekete” munkára utasít?

Megtagadhatja a munkavállaló az utasítás teljesítését? – vetette fel a kérdést a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda cikke. A témát az Érthető Jog is körbejárja, de egy kicsit más megvilágításból.

A munkáltató utasít: szóban vagy írásban?

A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda cikkéből megtudhatjuk, hogy a „munkáltató széleskörű utasítási joggal rendelkezik a munkaviszonyban. Joga van meghatározni többek között a munkavállaló által elvégzendő munka módját és eszközeit, adott esetben a munkavégzés helyszínét, idejét, időtartamát”.

Az utasítást akár szóban, akár írásban is kiadhatja a munkáltató. Munkavállalóként azonban kérhetjük, hogy az utasítás írásban legyen rögzítve. Elsőre talán nem tartjuk ezt lényegesnek, de a továbbiakban meglátjuk, hogy miért nem mindegy, hogy írásban is rendelkezésre áll-e a főnöki „parancs”.

• Egyrészt, ami írásban van, azt nehezebb félreérteni. Van idő elolvasni, és ha kell kérdezni, értelmezni is.
• Másrészt, ami írásban van, azt később nehezebb másként magyarázni. „Én így értettem. De én meg nem azt mondtam” – ki ne került volna már korábban ilyen szituációba? Bizony a munka során sem emlékszik mindenki mindig ugyanarra.
• Harmadrészt, ami le van írva, az általában előtte jobban át lett gondolva. Egyértelműbb lehet az utasítás, amivel mindkét fél jól jár.

Senki nem élhet vissza a jogaival

Arra azért nyilván figyelni kell, hogy nem eshetünk át a ló túloldalára sem. Vagyis nem kérhetünk minden apró-cseprő dolgot írásban. Nem hátráltathatjuk szándékosan és feleslegesen a munkát. Ezzel ugyanis nem csak bosszúságot okozunk, de a munkahelyen sem megengedett a rendeltetésellenes joggyakorlás, a joggal való visszaélés.

A Munka Törvénykönyve általános magatartási követelményként rögzíti:

„A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.”

Hogyan reagálhat a munkavállaló a munkáltatói utasításra?

• A munkavállaló köteles a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni – mondja ki a törvény. Vagyis követni kell a kiadott utasításokat. Ez a fő szabály, ami alól bizonyos esetekben van kivétel.
• A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
• A munkavállaló köteles megtagadni az utasítást teljesítését, ha annak teljesítése más vagy mások egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
• A munkavállaló a munkáltató utasításától eltérhet, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód.

Mit tehetünk, ha a főnök a „szürke”, netán a „fekete” zónában jár és tőlünk is ezt várja?

Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a főnök arra ad utasítást, hogy feketén dolgozzanak, számla nélkül adják el az árut, az iskolai menzán a lejárt szavatosságú húst használják fel, a sofőrök ne tartsák be a kötelező pihenési időt stb. Vagyis, ha olyan utasítás hangzik el, amiről tudjuk vagy tudnunk kell, hogy jogszabályba ütközik, súlyos következménye lehet, sőt akár még büntetendő is.

Maga a Munka Törvénykönyve nem tér ki külön arra az esetre, ha a munkáltatói utasítás bűncselekmény elkövetésére szólítana fel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy munkavállalóként gépiesen végre kellene hajtani az ilyen utasításokat csak azért, mert a Munka Törvénykönyve nem említi, hogy ezek végrehajtását meg kell tagadni.

A büntetőjogi felelősség nem hárítható át a munkáltatóra. Ha a munkavállaló az utasítás teljesítésével mondjuk adócsalást követ el, súlyos balesetet okoz, felelőssége független lesz a munkajogi szabályoktól. Ezeket a jogellenes magatartásokat nem a Munka Törvénykönyve, hanem más jogszabályok tiltják, mint például a Büntető Törvénykönyv.

Nem a munkajogi szabályok által rendezendő kérdés, hogy a munkaviszony keretében tanúsított valamely magatartás bűncselekménynek minősül-e. Ez a büntetőjogi szabályokra tartozik.

A Büntető Törvénykönyvbe ütköző magatartás tilos, az ilyen magatartástól való tartózkodásra szükségtelen más törvénynek külön is felhívni a figyelmet – állapította meg az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében.

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

Érthető Jog