Mindent vagy semmit? Bizonyítási nehézségek az adóellenőrzések során

2020. 03. 10., 11:30

Az adóigazgatási eljárások új gyakorlata szerint a jogorvoslati eljárásban az adózó nem jogosult olyan új tényre, bizonyítékra hivatkozni, amit korábban nem terjesztett elő. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy az adózók bizonyítása korlátok közé szorul.

Az adóigazgatási eljárásokban korábban megengedett volt az, hogy az adózók a jogorvoslati eljárásban új tényekre, körülményekre hivatkozzanak, és új bizonyítékokat terjesszenek elő. Az eljárási szabályok 2018-ban bekövetkezett változásaival ez kizárhatóvá vált abban az esetben, ha az adóhatóság még az ellenőrzés során végzésben hívja fel az adózókat teljeskörű bizonyításra, annak terhe mellett, hogy az e ponton adott határidő elteltével további bizonyítékok benyújtása nem lehetséges.

A bizonyításra felhívó végzés kiadása – változatos formában, de jellemzően adott ügyletek kapcsán széleskörűen meghatározott tartalommal – egy adóhatósági ellenőrzésnek mára szinte elkerülhetetlen mozzanatává vált.

Az új gyakorlat alapja az a szabály, mely szerint az adózó a jogorvoslati eljárásban nem jogosult olyan új tényre, bizonyítékra hivatkozni, amelyről az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban az új tényt, bizonyítékot az adóhatóság erre irányuló felhívására nem terjesztette elő.

„A tapasztalataink szerint az új szabály sok esetben eredményezi azt, hogy az adózók későbbi bizonyítása korlátok közé szorul, amihez nagyban hozzájárul az is, hogy a bizonyításra felhívó végzésből sok esetben nem derül ki az adózók számára pontosan, hogy az adóhatóság mit vár el”mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az adóhatóság olyan tények és körülmények kapcsán tehet hátrányosabb megállapításokat, amelyekre az adózók eredetileg nem is számítottak. Ellenkező esetben, vagyis ha minél szélesebb körben igyekszünk megfelelni a felhívásnak, szintén merülhet fel későbbi probléma olyan iratok átadásával, amelyek nem feltétlenül a vizsgált ügyletekhez kapcsolódnak, viszont egy másfajta megállapítást vagy egy későbbi ellenőrzést alapozhatnak meg.

„Tapasztalataink szerint az adózók a bizonyítási felhívás súlyát gyakran nem értékelik megfelelően, és sokszor esnek abba a tévhitbe, hogy ők mindent bizonyítottak. Ezt később követheti az azzal való szembesülés, hogy az adóhatóság mégsem látja megfelelően igazoltnak a vizsgált ügyleteket, ennek orvoslására pedig már a későbbiekben az új szabályok alapján nem, vagy csak igen korlátozott esetben van lehetőség”– tette hozzá dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A jogorvoslati eljárásban megjelenő bizonyítási korlát tehát komoly terhet ró az adózókra, hiszen már az ellenőrzés megindulásakor fel kell mérniük, hogy pontosan milyen bizonyítékokra akarnak majd a későbbi jogorvoslati eljárásokban támaszkodni. Ugyanakkor ennek meghatározása az ellenőrzési eljárás elején olyan specializált tudást és tapasztalatot igényel, amely további kihívások elé állíthatja az adózókat.

Az adóhatóság a bizonyítási felhívásban rendszerint rövid határidőt biztosít az iratok átadására, ugyanakkor a jogszabály ehhez képest megengedőbb, mert a vizsgálat típusától függően az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv kiadásától számított további 15 vagy 30 napig megengedi a bizonyítékok beadását.

„Ez további kérdéseket vet fel arra irányulóan, hogy pontosan mikor áll be a további bizonyítékok benyújtására vonatkozó tilalom. Ennek kapcsán bírói gyakorlat még nem áll rendelkezésre, így különösen fontossá válik annak mérlegelése, hogy mit és milyen határidő mellett adunk át az adóellenőröknek”hívta fel a figyelmetdr. Schütt Attila.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS