Az új Polgári Törvénykönyv 2014-ben életbe lépett szabályai jelentősen megváltoztatták a túlélő házastárs öröklését. A korábbi szabályokhoz képest jelentősen megváltozott, hogy a hagyatéki vagyonból mikor részesül az örökhagyó özvegye, illetve miként illeti meg haszonélvezeti jog a más által örökölt vagyontárgyakon. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnere foglalja össze.
A házastárs végrendeleti öröklése
Az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg, amelyet az örökhagyó végrendeletben fejezhet ki. Az örökhagyó végrendeletében rendelkezhet halála esetére a vagyonáról vagy annak egy részéről. Természetesen a végrendeletben az örökhagyó azt is meghatározhatja, hogy vagyonából mit kíván házastársára hagyni.
Fontos, hogy ha az örökhagyó házastársa javára az életközösségük fennállása alatt végrendelkezett, de az örökhagyó halálakor az életközösségük már nem állt fenn, akkor különélő házastárs elveszítheti az örökséget. Ugyanis ilyenkor, ha az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás, és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát, akkor a házastárs részére tett végrendelet hatálytalan. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy különélő házastárs javára nem lehet végrendelkezni, akár az életközösség megszakadása után is.
Házastárs öröklése leszármazók mellett
Ha az örökhagyó nem hagyott végrendeletet, akkor az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv szabályai határozzák meg. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek. Ha az elhunytnak vannak élő leszármazói, akkor a házastársat az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, amelyet özvegyi jognak is neveznek. A túlélő házastársat a hagyaték többi részéből egy gyermekrész illeti meg. Ha például az örökhagyónak 2 gyermeke és házastársa volt, és a hagyatékában volt egy közösen lakott lakás és egy nyaraló 1/2 tulajdona, akkor a törvényes öröklés a következőképpen alakul. A közösen lakott lakásból az örökhagyót illető tulajdonjogot a gyermekei öröklik egymás között 1/2 – 1/2 arányban, a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. A nyaralóból az örökhagyót illető tulajdonjogot pedig a gyermekek és az örökhagyó öröklik 1/3-1/3-1/3 arányban.
A hagyatéki eljárásban az örökösöknek lehetőségük van megállapodni arról, hogy a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítanak.
Az özvegyi haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. A túlélő házastárs viszont bármikor kérheti a jövőre nézve a haszonélvezeti jog megváltását.
Házastárs öröklése szülők mellett
Ha az elhunytnak leszármazója nincs, vagy nem örökölhet (pl. mert érdemtelen), de az örökhagyó szülei még élnek és örökölhetnek, akkor az öröklés a következőképp alakul. Az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A hagyatékban lévő további vagyontárgyak esetén a hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Ha az egyik szülő már nem él, akkor a helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
Az örökhagyó házastársa akkor örököl egyedül, ha az örökhagyónak leszármazója és szülője nincsen vagy nem örökölhet.
A törvényes öröklésre is érvényes, hogy nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A világ TOP 5 építőipari nehézgépgyártó vállalata között számon tartott kínai Zoomlion 105 millió euró értékben Magyarországon építi fel harmadik európai gyáregységét.
„Egy nukleáris létesítmény megtámadása abszolút elfogadhatatlan, ilyesminek nem szabad megtörténnie.”