Külföldön munkát vállalók egészségbiztosítása: a legfontosabb tudnivalók

2018. 11. 08., 09:37

Az elmúlt években sokan döntöttek úgy, hogy huzamosabb időre külföldön vállalnak munkát, külföldi munkáltatóval létesítenek munkaviszonyt. Hogyan alakul az egészségbiztosítási ellátás külföldre költözés esetén? A kérdésre a Rátkai Ügyvédi Iroda cikke válaszol.

A legfontosabb tudnivaló, hogy külföldi munkavállalás esetén a magyar egészségbiztosítás szünetel, hiszen az elköltöző személy immár nem a magyar társadalombiztosítás befizetője. A külföldön (EU-tagállamban, illetve Svájcban) munkát vállaló köteles az illetékes kormányhivatalnál (vagy ügyfélkapuján) a külföldi munkaviszony létesítését követő 15 napon belül bejelenteni a külföldi munkavállalás tényét – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében. Ugyanez vonatkozik arra a személyre is, aki olyan államban létesít munkaviszonyt, amellyel Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye van. A bejelentéshez meghatározott formanyomtatványt kell használni. Fontos, hogy ha a külföldön munkát vállaló személy a 15 napos bejelentési határidőt elmulasztja, akár 100.000,- Ft bírsággal sújtható.

A bejelentést követően a külföldön munkát vállaló személy magyar TAJ-száma ideiglenes érvénytelenné válik: úgynevezett „kék lámpás” státuszba kerül. Természetesen a munkavégzés államában a személy az ott irányadó szabályok szerint lesz biztosított és részesülhet az egészségbiztosítási ellátásokban.

Kérdés, hogy mi történik akkor, ha a külföldre elköltözött munkavállaló ideiglenesen hazalátogat és Magyarországon van szüksége egészségügyi ellátásra.

Ha a külföldi munkavállalás helye valamely Európai Uniós tagállam vagy Svájc, akkor – a szociális koordináció szabályai szerint – itthon is ellátásra kerül a beteg, de csak az orvosilag szükséges mértékben. Az orvosi segítség igénybevételéhez az Európai Egészségbiztosítási Kártya szükséges, tehát az ideiglenes érvénytelenített TAJ-kártya nem jogosít orvosi ellátásra.

Ha a külföldi biztosítási jogviszony (például a munkaviszony) megszűnik, ezt is szükséges bejelenteni a fentebb leírtak szerint, azaz a biztosítási jogviszony - például a külföldi munkaviszony - megszűnését követő 15 napon belül.

(Figyelem! A fentiek nem vonatkoznak arra az esetre, ha a munkaviszony magyar munkáltatóval áll fenn és ennek keretén belül, kiküldetés során dolgozik külföldön a munkavállaló.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS