Környezetterhelési díj: tanulságosak a NAV ellenőrzési tapasztalatai

2019. 11. 25., 11:45

A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint a környezetterhelési díj egy olyan adókötelezettség, amiről az adózók többsége nem gondolja, hogy abban érintett lenne – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az adózók egy része néha még akkor is elmulasztja a környezetterhelési díj bevallását, ha például a székhelye udvarán több méteres, működő kémény magasodik, vagy ha esetleg több telephelyén is üzemeltet fűtésre, melegvíz-ellátásra kazánokat.

A környezetterhelésidíj-kötelezettségek közül a NAV-hoz a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díjat kell bevallani és befizetni. A kötelezettséget a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktd. tv.) szabályozza.

Levegőterhelési díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles. A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelő anyag évenkénti kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben, kilogrammban kifejezett tömege és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg. A számítás részletes szabályait a Ktd. tv. 1. számú melléklete állapítja meg.

Vízterhelési díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő, a Ktd. tv. 2. számú mellékletének 3. számú táblázatában meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.

Talajterhelési díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. A talajterhelési díj számításának részletes szabályait a Ktd. tv. 3. számú melléklete tartalmazza.

A társaságok székhelyére és telephelyeire vonatkozó engedélyek és levegőterhelési adatszolgáltatások, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (www.okir.hu) honlapján a NAV számára is hozzáférhetők. Ezekből az adatokból azonosíthatók az érintett pontforrások, illetve a kibocsátott légszennyező anyagok, valamint azok mennyisége.

A NAV-nak negyedévente (a 2019-ben a 1950-es számú, a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről szóló bevalláson), a naptári negyedév utolsó napjáig díjelőleget kell bevallani és megfizetni, majd a naptári év tényleges kötelezettsége és a díjelőleg különbözetéről a következő év március 31-ig kell bevallást teljesíteni. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS