Kinek erősebbek a jogai: a tulajdonosnak vagy a haszonélvezőnek?

2019. 01. 31., 16:15

Ingatlanok esetén nem ritka, hogy haszonélvezeti jog van bejegyezve. Kérdés, hogy ilyen esetben ki az úr a háznál? Vagyis ki döntheti el, hogy mi legyen az ingatlannal? Ki használhatja? Ki adhatja bérbe? Ki adhatja el? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi is a haszonélvezet?

Haszonélvezet olyan ingatlanon állhat fenn, ami valaki más tulajdonában van. A haszonélvező soha nem a tulajdonos. A kettő kizárja egymást – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tartani, használni, hasznosítani és a hasznait szedni – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.

Tehát egy ingatlan haszonélvezője nem csak arra jogosult, hogy ő maga birtokolja, használja az ingatlant, de arra is, hogy azt másnak például bérbe adja (erre még később kitérünk), vagy más módon hasznosítsa.

Mire jogosult a tulajdonos?

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „a tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga”.

A tulajdonos jogosult arra, hogy

  • saját maga használja,
  • hasznosítsa a tulajdonát,
  • a dolog birtokát, használatát vagy a hasznok szedésének jogát másnak átengedje.

Jogosult továbbá a dolgot megterhelni, biztosítékul adni. Ez történik például jelzálogjog bejegyzés esetén is.

Jogosult a tulajdonjogot másra átruházni, így például azt eladni, vagy elajándékozni.

Mire jogosult a haszonélvező?

A haszonélvező jogosult

  • a birtoklásra,
  • használatra,
  • hasznosításra és a
  • hasznok szedésére.

Nem jogosult viszont az ingatlan feletti rendelkezésre, vagyis ő nem terhelheti meg a dolgot, nem ruházhatja át a tulajdonjogot másra.

Ki az úr a háznál, vagyis kinek erősebbek a jogai?

Láthatjuk, hogy mind a tulajdonjognál, mind a haszonélvezeti jognál fel van sorolva részjogosítványként a birtoklás, használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga. De akkor mégis ki jogosult ezekre: a tulajdonos vagy a haszonélvező?

A tulajdonos keze igencsak meg van kötve, ha a tulajdonában lévő ingatlanon haszonélvezeti jog áll fenn.

„A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.”

A haszonélvező eldöntheti, hogy saját maga akarja az ingatlant használni, hasznosítani, vagy esetleg ezt másnak átengedi.

A tulajdonos érdekeit is védi a törvény

Ha a haszonélvező nem maga akarja használni az ingatlant, a tulajdonos érdekeit is védi a törvény, ugyanis korlátozza a haszonélvező jogát az alábbi módon:

„Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.”

Ez azonban nem azt jelenti, hogy ha a haszonélvező bérbe akarja adni a lakást, amiért mondjuk havonta 150 ezer forint bérleti díjat kér, akkor a tulajdonos akár ingyen, akár ennél olcsóbban használhatná az ingatlant. Ebben az esetben a tulajdonos azonos feltételek mellett válik elsődlegesen jogosulttá a lakás használatára. Ha tehát ő is hajlandó ennyit fizetni azért, hogy ott lakjon, akkor a haszonélvező nem adhatja azt bérbe másnak. Ha a tulajdonos nem akar élni az elsőbbségi jogával, akkor a haszonélvező jogosult azt másnak bérbe adni.

Ez a korlátozás, vagyis, hogy a haszonélvező kivel köthet szerződést, csak akkor áll fenn, ha az nem ingyenes. A haszonélvező arról szabadon dönthet, hogy maga helyett valaki más lakjon az ingatlanban, ha ezért nem kér cserébe semmit.

Láthatjuk, hogy a haszonélvezeti jog egy igen erős jog, ami még a tulajdonjogot is jelentősen korlátozza. Ez a korlátozás persze nem tart az örökkévalóságig, hiszen a haszonélvezeti jog csak korlátozott ideig állhat fenn.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS