Home office és távmunka: ugyanaz a kettő?

2020. 03. 25., 19:15

Ma már valószínű, hogy nem találkozhatnánk olyan személlyel, aki ne hallotta volna a „home office”, azaz az otthoni munkavégzés kifejezést. Ennek egyik oka a koronavírus járvány, hisz ezzel összefüggésben mindenki szókincsébe belopta magát ez az angol kifejezés. Időnként a távmunka is a szemünk elé kerül, leginkább, mint a home office helyettesítő kifejezése. A kettő valóban ugyanaz lenne, vagy van köztük különbség? Mit kell tudni a home office-ról, és mit a távmunkáról? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

Mi a távmunka?

Elsőként azt nézzük meg, hogy mi a távmunka. Nem véletlenül érdemes ezzel kezdeni, ugyanis a távmunkavégzést a Munka Törvénykönyve viszonylag részletesen szabályozza.

„Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják” – mondja ki a Munka Törvénykönyve.

Fontos, hogy távmunka esetén nem a szokásos helyen, vagyis a munkáltató székhelyén, telephelyén történik a munkavégzés. Sok esetben a munkavállaló az otthonában végzi a távmunkát, de ez nem szükségszerűen van így.

Ami a távmunkát távmunkává teszi, az nem csak a hely, ahol a tényleges munkavégzés történik. A távmunkához az is kell, hogy a munkavégzés információtechnológiai és informatikai eszközzel történik, és a munkavégzés eredménye is elektronikus eszközzel jut el a megjelölt helyre.

Fő szabály szerint távmunkavégzésre akkor kerülhet sor, ha a felek a munkaszerződésben így állapodnak meg. Azért írom, hogy fő szabály szerint, mert a koronavírus veszélyhelyzet kissé átírta ezt az előírást. A Kormány veszélyhelyzetben hozott 47/2020 (III. 18.) Korm. rendelete értelmében „a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti”.

A távmunka egyes kérdései

Ki osztja be a munkaidőt távmunka esetén?

Fő szabály szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló munkarendje kötetlen, a munkavállaló kötetlen munkaidőben dolgozik, saját maga osztja be munkaidejét.

Ez persze nem jelenti, hogy ezzel akár egyik, akár másik irányba vissza lehetne élni. Vagyis a munkáltató nem teheti meg, hogy 40 helyett heti 60 órát „vár el” a dolgozótól, de a dolgozó sem élhet vissza a helyzettel, hogy 40 helyett csak 20 órát szentel a teljes idős munkájának.

Természetesen a felek megállapodhatnak abban is, hogy a távmunkát végző munkavállaló munkaidejét a munkáltató osztja be. Fontos lehet ez, ha valaki olyan munkakört lát el távmunkában, melynél jelentősége van annak, hogy a munkavégzés a nap mely időszakában és milyen napokon történik. E nélkül is igaz azonban, hogy a kötetlen munkaidő nem jelenti azt, hogy a munkavállalónak ne kellene rendelkezésre állni meghatározott időpontokban, mint például egy megbeszélés, telefonkonferencia stb.

Ki biztosítja a munkaeszközt?

Ez a felek megállapodásán múlik. Nincs kizárva, hogy az eszközöket a munkáltató adja, de az is megengedett, hogy a munkavállaló a saját eszközeit használja.

Fontos, hogy ha a munkaeszközt a munkáltató biztosítja, akkor azt is megszabhatja, hogy azt csak a munkavégzés céljából használhatja a dolgozó. Vagyis nem játszhat rajta a gyerek, vagy az esti filmnézésre se kucorodjon a család a céges gép elé. Ha a munkaeszközt a munkatárs saját maga biztosítja, akkor természetesen ilyen megkötést a munkáltató nem alkalmazhat.

Az eszköz biztonságos munkavégzésre való alkalmasságának ellenőrzése akkor se maradjon el, ha a munkatárs adja az eszközöket. A biztonságos munkavégzés távmunka esetén is részét képezi a munkáltató felelősségének. Mondjuk, nem árt, ha a számítógép vezetékei nem lógnak életveszélyesen össze-vissza és a konnektor megfelelő érintésvédelemmel van ellátva. Ezeket természetesen a munkáltató jogosult ellenőrizni.

Munkáltatói ellenőrzés távmunka során

Ahogyan más munkaviszony esetén, a távmunkánál is igaz, hogy a személyhez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani. Különösen fontos erre figyelni, amikor a munkavállaló saját lakásában végzi a munkáját.

Alapvetően a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját. Azt is meg kell állapítani, hogy a helyszínen történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között mennyi időnek kell eltelnie. Váratlanul nem toppanhat be a főnök ellenőrizni. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló számára aránytalan terhet, de igaz ez a munkatárs családtagjaira is, ha a távmunkát saját otthonában végzi.

Ki viseli a távmunkavégzés költségeit?

Ebben mindenképpen érdemes előre megállapodni. Bizony távmunka esetén is felmerülhetnek a munkavégzéssel kapcsolatos komolyabb költségek is. Lehet ez például a telefon vagy internet költsége, de akár a munkához szükséges különleges eszköz vagy nyomtatási költség is előfordulhat, ha a munkavégzés jellege ezeket megkívánja.

A munkaviszonyra vonatkozó általános kötelezettségek alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Természetesen távmunka esetén kissé árnyaltabb lehet a kép, hogy milyen munkavégzéssel kapcsolatos költség merül fel, hiszen például a dolgozó saját otthonában lévő internet nyilván nem csak a munkavégzést szolgálja. A legszerencsésebb, ha a viták elkerülése érdekében a felek megállapodnak a költségekkel kapcsolatban.

Mit jelent a home office munkajogi szempontból?

A home office, vagyis az otthoni munkavégzés nem egyenlő a távmunkavégzéssel. Valójában a home office nincs külön nevesítve a Munka Törvénykönyvében.

A home office, vagyis otthoni munkavégzés és a távmunka között annak rendszeressége a különbség. A rendszeres otthoni munkavégzés esetén jogilag távmunkavégzés valósulhat meg. Vagyis abban az esetben fő szabály szerint munkaszerződésben kifejezetten rögzíteni kell, hogy a munkavállaló távmunkában dolgozik. Azért írom, hogy fő szabály szerint, mert a koronavírus miatti veszélyhelyzetben a kormány rendelete alapján ez a törvényi rendelkezés átmenetileg nem érvényesül.

A home office eseti jelleggel fordul elő, amit vagy a munkáltató rendel el, vagy maga a munkavállaló kérésére, a munkáltató engedélyével történik.

Fontos, hogy az otthoni munkavégzés esetén is legyenek irányadó szabályok. Ezeket a munkáltató erre vonatkozó szabályzatban határozhatja meg, természetesen figyelembe véve a törvényi rendelkezéseket. Érdemes a szabályokat úgy lefektetni, hogy azok mindkét fél kérdéseire megfelelő válaszokat adjanak.

A home office egyes kérdései

Ki osztja be a munkaidőt home office esetén?

Az esetileg elrendelt otthoni munkavégzés során nem érvényesül a távmunkánál meglévő fő szabály, hogy a munkaidőt magának osztja be a dolgozó.

A munkavállaló továbbra is köteles a meghatározott munkaidejében rendelkezésre állni és munkát végezni. Természetesen sok múlik azon, hogy a munkáltató milyen home office szabályokat hoz.

Ki biztosítja a munkaeszközt?

Alapvetően ilyen esetben is érvényesül az az általános szabály, hogy a munkavégzés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania.

Annak nem látom akadályát, hogy az eszközök biztosításával kapcsolatban esetlegesen más tartalmú megállapodás szülessen a felek között. Arra azonban mindenképpen figyelni kell, hogy azokat a kérdéseket rendezzék, melyeket mondjuk egy távmunkavégzés esetén is meg kellene tenni.

Az eszközök munkavédelmi szempontú megfelelősége, a biztonságos munkavégzés home office esetén is fontos követelmény, és a munkáltatónak e körben fennáll a felelőssége.

Munkáltatói ellenőrzés home office-ban

A home office esetén is igaz, hogy a személyhez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani. Különösen fontos erre figyelni, amikor a munkavállaló saját lakásában végzi a munkáját.

Alapvetően a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját. Azt is meg kell állapítani, hogy a helyszínen történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között mennyi időnek kell eltelnie. Váratlanul nem toppanhat be a főnök ellenőrizni. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló számára aránytalan terhet, de igaz ez a munkatárs családtagjaira is, ha a távmunkát saját otthonában végzi.

Ki viseli a munkavégzés költségeit?

A munkaviszonyra vonatkozó általános kötelezettségek alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ez a szabály az otthoni munkavégzés során is irányadó.

Célszerű a munkáltatói szabályzatban vagy utasításban arra is kitérni, hogy milyen feltételekkel engedélyezhető az otthoni munkavégzés.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS