Home office és távmunka: ugyanaz a kettő?

2020. 03. 25., 19:15

Ma már valószínű, hogy nem találkozhatnánk olyan személlyel, aki ne hallotta volna a „home office”, azaz az otthoni munkavégzés kifejezést. Ennek egyik oka a koronavírus járvány, hisz ezzel összefüggésben mindenki szókincsébe belopta magát ez az angol kifejezés. Időnként a távmunka is a szemünk elé kerül, leginkább, mint a home office helyettesítő kifejezése. A kettő valóban ugyanaz lenne, vagy van köztük különbség? Mit kell tudni a home office-ról, és mit a távmunkáról? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

Mi a távmunka?

Elsőként azt nézzük meg, hogy mi a távmunka. Nem véletlenül érdemes ezzel kezdeni, ugyanis a távmunkavégzést a Munka Törvénykönyve viszonylag részletesen szabályozza.

„Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják” – mondja ki a Munka Törvénykönyve.

Fontos, hogy távmunka esetén nem a szokásos helyen, vagyis a munkáltató székhelyén, telephelyén történik a munkavégzés. Sok esetben a munkavállaló az otthonában végzi a távmunkát, de ez nem szükségszerűen van így.

Ami a távmunkát távmunkává teszi, az nem csak a hely, ahol a tényleges munkavégzés történik. A távmunkához az is kell, hogy a munkavégzés információtechnológiai és informatikai eszközzel történik, és a munkavégzés eredménye is elektronikus eszközzel jut el a megjelölt helyre.

Fő szabály szerint távmunkavégzésre akkor kerülhet sor, ha a felek a munkaszerződésben így állapodnak meg. Azért írom, hogy fő szabály szerint, mert a koronavírus veszélyhelyzet kissé átírta ezt az előírást. A Kormány veszélyhelyzetben hozott 47/2020 (III. 18.) Korm. rendelete értelmében „a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti”.

A távmunka egyes kérdései

Ki osztja be a munkaidőt távmunka esetén?

Fő szabály szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló munkarendje kötetlen, a munkavállaló kötetlen munkaidőben dolgozik, saját maga osztja be munkaidejét.

Ez persze nem jelenti, hogy ezzel akár egyik, akár másik irányba vissza lehetne élni. Vagyis a munkáltató nem teheti meg, hogy 40 helyett heti 60 órát „vár el” a dolgozótól, de a dolgozó sem élhet vissza a helyzettel, hogy 40 helyett csak 20 órát szentel a teljes idős munkájának.

Természetesen a felek megállapodhatnak abban is, hogy a távmunkát végző munkavállaló munkaidejét a munkáltató osztja be. Fontos lehet ez, ha valaki olyan munkakört lát el távmunkában, melynél jelentősége van annak, hogy a munkavégzés a nap mely időszakában és milyen napokon történik. E nélkül is igaz azonban, hogy a kötetlen munkaidő nem jelenti azt, hogy a munkavállalónak ne kellene rendelkezésre állni meghatározott időpontokban, mint például egy megbeszélés, telefonkonferencia stb.

Ki biztosítja a munkaeszközt?

Ez a felek megállapodásán múlik. Nincs kizárva, hogy az eszközöket a munkáltató adja, de az is megengedett, hogy a munkavállaló a saját eszközeit használja.

Fontos, hogy ha a munkaeszközt a munkáltató biztosítja, akkor azt is megszabhatja, hogy azt csak a munkavégzés céljából használhatja a dolgozó. Vagyis nem játszhat rajta a gyerek, vagy az esti filmnézésre se kucorodjon a család a céges gép elé. Ha a munkaeszközt a munkatárs saját maga biztosítja, akkor természetesen ilyen megkötést a munkáltató nem alkalmazhat.

Az eszköz biztonságos munkavégzésre való alkalmasságának ellenőrzése akkor se maradjon el, ha a munkatárs adja az eszközöket. A biztonságos munkavégzés távmunka esetén is részét képezi a munkáltató felelősségének. Mondjuk, nem árt, ha a számítógép vezetékei nem lógnak életveszélyesen össze-vissza és a konnektor megfelelő érintésvédelemmel van ellátva. Ezeket természetesen a munkáltató jogosult ellenőrizni.

Munkáltatói ellenőrzés távmunka során

Ahogyan más munkaviszony esetén, a távmunkánál is igaz, hogy a személyhez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani. Különösen fontos erre figyelni, amikor a munkavállaló saját lakásában végzi a munkáját.

Alapvetően a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját. Azt is meg kell állapítani, hogy a helyszínen történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között mennyi időnek kell eltelnie. Váratlanul nem toppanhat be a főnök ellenőrizni. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló számára aránytalan terhet, de igaz ez a munkatárs családtagjaira is, ha a távmunkát saját otthonában végzi.

Ki viseli a távmunkavégzés költségeit?

Ebben mindenképpen érdemes előre megállapodni. Bizony távmunka esetén is felmerülhetnek a munkavégzéssel kapcsolatos komolyabb költségek is. Lehet ez például a telefon vagy internet költsége, de akár a munkához szükséges különleges eszköz vagy nyomtatási költség is előfordulhat, ha a munkavégzés jellege ezeket megkívánja.

A munkaviszonyra vonatkozó általános kötelezettségek alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Természetesen távmunka esetén kissé árnyaltabb lehet a kép, hogy milyen munkavégzéssel kapcsolatos költség merül fel, hiszen például a dolgozó saját otthonában lévő internet nyilván nem csak a munkavégzést szolgálja. A legszerencsésebb, ha a viták elkerülése érdekében a felek megállapodnak a költségekkel kapcsolatban.

Mit jelent a home office munkajogi szempontból?

A home office, vagyis az otthoni munkavégzés nem egyenlő a távmunkavégzéssel. Valójában a home office nincs külön nevesítve a Munka Törvénykönyvében.

A home office, vagyis otthoni munkavégzés és a távmunka között annak rendszeressége a különbség. A rendszeres otthoni munkavégzés esetén jogilag távmunkavégzés valósulhat meg. Vagyis abban az esetben fő szabály szerint munkaszerződésben kifejezetten rögzíteni kell, hogy a munkavállaló távmunkában dolgozik. Azért írom, hogy fő szabály szerint, mert a koronavírus miatti veszélyhelyzetben a kormány rendelete alapján ez a törvényi rendelkezés átmenetileg nem érvényesül.

A home office eseti jelleggel fordul elő, amit vagy a munkáltató rendel el, vagy maga a munkavállaló kérésére, a munkáltató engedélyével történik.

Fontos, hogy az otthoni munkavégzés esetén is legyenek irányadó szabályok. Ezeket a munkáltató erre vonatkozó szabályzatban határozhatja meg, természetesen figyelembe véve a törvényi rendelkezéseket. Érdemes a szabályokat úgy lefektetni, hogy azok mindkét fél kérdéseire megfelelő válaszokat adjanak.

A home office egyes kérdései

Ki osztja be a munkaidőt home office esetén?

Az esetileg elrendelt otthoni munkavégzés során nem érvényesül a távmunkánál meglévő fő szabály, hogy a munkaidőt magának osztja be a dolgozó.

A munkavállaló továbbra is köteles a meghatározott munkaidejében rendelkezésre állni és munkát végezni. Természetesen sok múlik azon, hogy a munkáltató milyen home office szabályokat hoz.

Ki biztosítja a munkaeszközt?

Alapvetően ilyen esetben is érvényesül az az általános szabály, hogy a munkavégzés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania.

Annak nem látom akadályát, hogy az eszközök biztosításával kapcsolatban esetlegesen más tartalmú megállapodás szülessen a felek között. Arra azonban mindenképpen figyelni kell, hogy azokat a kérdéseket rendezzék, melyeket mondjuk egy távmunkavégzés esetén is meg kellene tenni.

Az eszközök munkavédelmi szempontú megfelelősége, a biztonságos munkavégzés home office esetén is fontos követelmény, és a munkáltatónak e körben fennáll a felelőssége.

Munkáltatói ellenőrzés home office-ban

A home office esetén is igaz, hogy a személyhez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani. Különösen fontos erre figyelni, amikor a munkavállaló saját lakásában végzi a munkáját.

Alapvetően a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját. Azt is meg kell állapítani, hogy a helyszínen történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között mennyi időnek kell eltelnie. Váratlanul nem toppanhat be a főnök ellenőrizni. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló számára aránytalan terhet, de igaz ez a munkatárs családtagjaira is, ha a távmunkát saját otthonában végzi.

Ki viseli a munkavégzés költségeit?

A munkaviszonyra vonatkozó általános kötelezettségek alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ez a szabály az otthoni munkavégzés során is irányadó.

Célszerű a munkáltatói szabályzatban vagy utasításban arra is kitérni, hogy milyen feltételekkel engedélyezhető az otthoni munkavégzés.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS