Figyeljen erre, elkerülheti a NAV-ellenőrzést!

2020. 03. 05., 12:15

Az általánosforgalmiadó-bevallások ellenőrzésre történő kiválasztásának egyik jellemző oka az, amikor a NAV eltérést tapasztal a befogadott számlákról a bevallás részeként benyújtott ’65M-es lapok (Összesítő jelentés) és a számlakibocsátók online számlaadat-szolgáltatása között – hívja fel a figyelmet az adóhivatal. Az eltérések gyakran abból adódnak, hogy a benyújtásra kötelezettek nem, vagy nem megfelelően, adják be a ’65M-es lapokat. A hiba mulasztási bírsággal is sújtható, így nagyon fontos, hogy az M-lapok benyújtásakor az adózók kellő körültekintéssel járjanak el.

2018. július 1-től az adóalany a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben a számlák alapján adólevonási jogot gyakorol, a ’65M lapon számlánként nyilatkoznia kell a számlák jogszabály szerinti adattartalmáról, többek között a szállító adószámáról, a számlán feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegéről, a számla sorszámáról és a teljesítési időpontról (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklete).

Az M-es lapok benyújtásával kapcsolatban észlelt jellemző típushibák:

  • Az adózók a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről is beadják az M-es lapot, azonban mivel itt áthárított adó nincs, nyilatkozattételi kötelezettség sem terheli őket.
  • Az adózók sok esetben a kompenzációs felárat tartalmazó felvásárlási jegyet is szerepeltetik a bevallás M-es lapján, azonban csak a számlák adattartalmáról kell nyilatkozatot tenni, a felvásárlási jegyekről nem.
  • A teljesítés időpontja helyett az adózó más dátumot (számla kelte, pénzügyi rendezés időpontja, stb.) tüntet fel.
  • A számla valós sorszáma helyett egy belső sorszámot tüntet fel az adózó, vagy kézi számla esetén a betűjelet nem szerepelteti az M-es lapon.
  • Többször előfordul, hogy az adózók nem adnak be M-es lapot a számláról, mert a számlán áthárított adónak csak egy részét helyezik levonásba.  Ennek gyakori okai: arányosítási kötelezettség esetén az arányosítással meghatározott, levont áfa nem éri el a 100 000 forintot; a számlán szereplő tételek egy része tételes levonási tilalommal érintett, a levont áfa pedig nem éri el a 100 000 forintot; az adózó csak a pénzügyileg kiegyenlített beszerzések után gyakorolja a levonási jogot, és ha egy számla ellenértékét több részletben fizeti ki, előfordulhat, hogy egyik kiegyenlítés áfatartalma sem éri el a 100 000 forintot.

Az adólevonással érintett számla teljes áthárított adójának az összege a mérvadó a nyilatkozattételi kötelezettségnél, így ha a számla adótartalma elérte a jogszabályi összeghatárt, az adózónak nyilatkozattételi kötelezettsége van, függetlenül attól, hogy a számla alapján mekkora összegű áfát helyezett levonásba.

Az adózók sok esetben csak a végszámláról nyújtanak be M-es lapot, de az előlegszámláról nem. Ha az előleg átvételéről kibocsátott számlában az áthárított áfa eléri az értékhatárt, akkor azt szerepeltetni kell az összesítő jelentésben. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS