A hazai szabályozás értelmében transzferár nyilvántartást kell készíteni minden olyan kapcsolt felek közötti ügyletnél, amelynek éves volumene meghaladja az 50 millió forintos értékhatárt – hívja fel a figyelmet a Deloitte. Ennek részeként háromévente új benchmark elemzést kell elkészíteni, amit köztes években az ügylet szokásos piaci jellegének alátámasztása céljából elég frissíteni, ha a piaci körülmények változatlanok. Kérdés, hogy mi történjen az adatbázis-kutatásokkal egy járványügyi helyzetben, ami egyértelműen számos piaci szektor esetében drasztikus változást hozott.
A transzferár politika alapján rutin jellegű tevékenységet végző leányvállalatoknak garantált jövedelmezőség jár. A jelen világjárvány okozta gazdasági visszaesés mellett azonban kérdés, hogy továbbra is elvárható-e a rutin jellegű tevékenységet végző leányvállalatok jövedelmezőségének garantálása, amennyiben a teljes vállalatcsoport jövedelmezősége csökken vagy akár negatívvá válik. Van-e lehetőség a jövedelmezőség csökkentésére, vagy éppen a csoport által realizált veszteség csoporttagok közötti szétterítésére? Jogosnak tekinthető-e, hogy a gazdasági visszaesés esetén ezek az alacsony kockázatú vállalkozások is viseljék a csoportot érő veszteségeket úgy, hogy kedvező piaci körülmények között a csoport által realizált magasabb jövedelmezőségből viszont nem részesültek?
Nem elég a hagyományos historikus adatsor
„Gyártási, ill. disztribúciós tevékenységet végző vállalatok esetében elterjedt piaci gyakorlat, hogy a piaci ártartomány számítása céljából különböző adatbázisokban elérhető - tipikusan historikus - adatok kerülnek felhasználásra. A rendelkezésre álló adatok historikus jellegéből adódóan a világjárvány hatásait már tükröző pénzügyi adatok vélhetően leghamarabb csak 2021 második felében lesznek elérhetőek” – mondta Tóth Hedvig, a Deloitte transzferárazási csoportjának vezetője. Ezáltal, a hagyományos megközelítés szerint a 2021. májusi határidő előtt készített benchmark elemzések nem lesznek megfelelőek, hiszen a rendelkezésre álló pénzügyi adatok még a világjárvány előtti időszakra fognak vonatkozni. Ezzel szemben a pénzügyi tranzakcióknál akár valós idejű adatokat is lehet használni az elemzéshez, amelyek azonnal és közvetlenül tükrözhetik a piaci tendenciákat.
Változtatás vagy kiigazítás? Nem mindegy a teher szempontjából
Amennyiben veszteség keletkezik, felmerül a kérdés, hogy ennek szétterítése a csoporttagok között milyen módon és mértékben lehetséges. Ez a gyakorlatban többféleképpen történhet, például egyszeri alkalommal kiigazítás jelleggel, vagy akár a csoporttagok transzferár politikájának átalakításával. Előzetesen azonban mindenképp érdemes megvizsgálni, hogy valóban szükséges-e a transzferár politika megváltoztatása, amely vélhetően adminisztrációs szempontból is nagyobb terhet jelenthet a társaságok részére, vagy változatlan funkcionális profil fennállása esetén elégséges lehet-e a pénzügyi adatok kiigazítása. Kiigazítások esetén az alábbi kérdésekre érdemes figyelni.
Új perspektívát nyithat a prediktív regressziós modell
Az elemzések szempontjából új perspektívát nyithat az olyan makrogazdasági mutatókhoz viszonyított pénzügyi modellek – pl. prediktív regressziós modellek – felállítása, amelyek a piac mozgása szempontjából is kulcsfontossággal bírnak, illetve figyelembe veszik korábbi, válsággal érintett évek adatait is. Ebben az esetben fontos, hogy a modellek kidolgozottságának és megbízhatóságának biztosítása céljából javasolt nagy tapasztalattal és rutinnal rendelkező szakemberek bevonása.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.