Csökkentett munkaidős foglalkoztatás: a legfontosabb tudnivalók

A kialakult helyzet miatt a mindennapjainkat a bizonytalanság és a tanácstalanság lengi be és sokan úgy érzik magukra hagyták őket, felszínre került a létbizonytalanság, a „hogyan tovább”, a létkérdés.

Sokan nem járatosak a törvények és határozatok világában. Ebben a kialakult káoszban szeretnék segíteni és egyben irányt mutatni, hogy milyen lehetőségeink vannak, mit tehetünk annak érdekében, hogy velünk együtt a vállalkozásunk is túlélje ezt az átmeneti időszakot – kezdi összefoglalóját Páricsi Zoltán adószakértő.

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályaitól szóló értelmezésünk már tartalmazza a 2020.04.21-én kihirdetett kormányrendelet módosításait is. A nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal (NFSZ) folyamatosan egyeztetünk. A módosításokkal változott kormányrendelet kihirdetésének napja: 2020.0 április 21., hatályba lépésének napja: 2020. április 29.

Mik a legfontosabb kérdések?

1) Mikor veheti igénybe a munkaadó a támogatást?

2) Mennyi ideig vehető igénybe a támogatás?

3) Mekkora támogatást kaphat a munkaadó?

4) Hogyan adható be a támogatás iránti kérelem?

5) Hogyan, milyen feltételekkel bírálják el a támogatási kérelmet?

6) Mikor folyósítják a támogatást?

7) Milyen feltételek mellett kerül folyósításra a támogatás?

8) Mikor nem folyósítható a támogatás?

9) Milyen kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót a támogatás ideje alatt?

10) Mikor szűnik meg a támogatás?

11) Gyakran ismételt kérdések és azok válaszai az NFSZ weboldaláról.

Alapvető meghatározások

Csökkentett munkaidő:A veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti huszonöt százalékát elérő, de a nyolcvanöt százalékát meg nem haladó részmunkaidő. (Ezek alapján a rendelet megengedi, hogy a munkaadó a korábban napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalóját napi 2 órában foglalkoztassa tovább.)

Egyéni fejlesztési idő:A munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;

(A 141/2020. (IV.21.) Korm. rendelet módosította az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályozást is, amelynek értelmében a korábbiakhoz képest a támogatás feltételeként a munkaadó és a munkavállaló csak abban az esetben köteles egyéni fejlesztési időben megállapodni legalább a támogatás időtartamára, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Míg abban az esetben, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, akkor az egyéni fejlesztési időben való megállapodás csak lehetőség, de nem kötelezettség a munkaadó és a munkavállaló számára. Ez utóbbi esetben nem terheli a munkaadót a munkabér-fizetési kötelezettség.)

Létszámtartási kötelezettség:A munkaadó kötelezettsége a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására.

(Ezek alapján a rendelet a támogatással érintett munkavállalók munkaviszonyának fenntartására kötelezi a munkaadót.)

Mikor veheti igénybe a munkaadó a támogatást?

1) A munkaadó a munkavállalót csökkentett munkaidőbenfoglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,

2) A munkaadó a kérelem benyújtása előtt legalább hat hónapja működik,

3) A munkaadó a munkavállaló vonatkozásában nem részesül a kérelem benyújtásakor a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 103/2020. Korm. rendelet) szerinti támogatásában, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban,

4) A munkavállaló ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,

5) A munkavállaló legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától, azaz 2020.03.11-től munkaviszonyban áll,

6) A munkavállaló nem tölti a felmondási idejét.

Mennyi ideig vehető igénybe a támogatás?

1) A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg,

2) A támogatás hónapokban állapítható meg,

3) A támogatás időtartama három hónap.

Mekkora támogatást kaphat a munkaadó?

1) A támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka,

2) A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

Hogyan adható be a támogatás iránti kérelem?

1) A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható,

2) A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be,

3) A kérelmet mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak alá kell írnia. Ez lehetséges elektronikus hitelesítéssel is, amely a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. weboldalán végrehajtható,

4) Amennyiben azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani. Azonos telephely vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem, kivéve, ha (a) a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet, (b) a támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem,

5) Ugyanazon munkavállaló vonatkozásában csak egy telephely vonatkozásában nyújtható be kérelem. Ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás ugyanazon időszakra szólhat,

6) A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha a munkavállaló foglalkoztatására több foglalkoztatási helyen kerül sor, a támogatás iránti kérelmet a munkaadó választása szerinti telephelynek megfelelő illetékes kormányhivatalnál kell benyújtani.

Hogyan, milyen feltételekkel bírálják el a támogatási kérelmet?

1) A kormányhivatal a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását,

2) A kormányhivatal határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról,

3) Amennyiben a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt,

4) E rendelet erejénél fogva a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést,

5) A kormányhivatal határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg,

6) Amennyiben a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet,

7) A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.

Mikor folyósítják a támogatást?

1) A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.

Milyen feltételek mellett kerül folyósításra a támogatás?

1) A munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

2) A munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül.

3) A munkaadó nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban.

4) A munkaadó 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

5) A munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Mikor nem folyósítható a támogatás?

1) Nem folyósítható a támogatás a fizetés nélküli szabadság idejére.

2) Nem nyújtható támogatás az Mt. 53. §-a, szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnál, mikor a munkaadó a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatja.

Milyen kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót a támogatás ideje alatt?

1) A munkaadónak és a munkavállalónak a támogatás igénybevételekor együttesen vállalnia kell, hogy (a) a munkaadó a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja, (b) amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára (kötelező), (c) amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg (nem kötelező, csak lehetőség).

2) A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja, hogy (a) a jövedelemkieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, (b) azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek; (c) azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.

3) A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja (a) a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig (amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni, a befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt; mentesül a munkaadó a befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondása, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg) (b) a létszámtartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a támogatási időszakot követő hónap leteltét követően kerül sor; (c) azt, hogy a támogatás ideje alatt a támogatott munkavállaló tekintetében rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor; (d) azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak; (e) azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét, kivéve, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg; (f) azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet, kivéve, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg.

Mikor szűnik meg a támogatás?

1) A munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri.

2) A munkavállaló munkaviszonya megszűnik.

3) A munkavállaló a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget.

4) A munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében a 103/2020. Korm. rendelet szerinti támogatásában, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban részesül.

5) A munkaadó a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz elege.

6) A csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül.

7) A támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

Gyakran ismételt kérdések és azok válaszai az NFSZ weboldaláról

Természetesen minden kérdést és választ nem tudunk csatolni, így csak egy-kettőt csatolunk. De aki szeretné átnézni, elolvasni az összeset, az NFSZ weboldalán megteheti.

1. A rendelet szerint a bértámogatás nem alkalmazható a munka törvénykönyve 53. § szerinti foglalkoztatásra. Lehet kérni home officeban dolgozókra is bértámogatást? Ki a támogatás alanya?

A támogatást távmunka és otthoni munkavégzés keretében dolgozó munkavállalók esetében is igénybe lehet venni.

2. A gazdaságvédelmi akciótervben elrendelt bértámogatás igényelhető-e nyugdíjas dolgozóra is?

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatás az Mt. szerint foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló után igénybe vehető, kivéve azt, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül.

3. Kérdés, hogy a munkáltatót terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munka nélkül töltött idő kapcsán fizetett bér (30 százalék) után?

Az erre az időszakra eső juttatás munkabér, az ennek megfelelő szabályokkal (igen).

4. Miért kell akkor is a munkahelyen tartózkodni, amikor valaki nem dolgozik?

Nem elvárás, hogy a munkahelyén tartózkodjon a munkavállaló az egyéni fejlesztési idő alatt. Nincs ilyen kikötés a jogszabályban.

5. Miért került előírásra képzési kötelezettség?

Nincs előírva képzési kötelezettség az egyéni fejlesztési idő alatt. Ennél a jogszabály jóval kevésbé kötötten fogalmaz. A munkakörhöz, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést ír elő, ami lehet képzés, lehet a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő és nem vezet egyfajta szünethez a munkavállaló szempontjából.

6. A 3. §-ban található munkaidő meghatározások azt jelentik, ha a vállalat rajta kívül álló okból 100 százalékban nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót (vis maior), akkor elesik-e a bértámogatás igénylésének lehetőségétől, avagy beleszámítható ezen időszak a „3 havi átlagba”? Ezen megfogalmazás azt jelenti-e, hogy a 3 hónap alatti átlag 4 óra teljesítéséhez 6 hétre (1,5 hónap) mentesíteni lehet a munkavállalókat a munkavégzési kötelezettsége alól?

A támogatás megállapításakor az kerül megvizsgálásra, hogy mennyi volt az eredeti munkaszerződés szerint a munkaidő és a veszélyhelyzet elrendelését követően mennyire kerül vagy került módosításra. A módosított munkaidőnek háromhavi átlagban el kell érnie legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 25 százalékát, és nem haladhatja meg a 85 százalékát, napi munkaidő elvárás nincs. A támogatási idő alatt a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható támogatás. Ugyanakkor az semmilyen esetben nem kerül megvizsgálásra, hogy a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve volt e a munkavállaló.

További részletek, gyakorlati példák itt olvashatók.