Csak a szolgáltatót védik az általános szerződési feltételek?

2019. 11. 21., 11:02

Nem vitás, hogy napjainkban egyre több szerződés jön létre az interneten keresztül. Gondoljunk csak a webáruházakra, online szolgáltatásokra. De nem csak ők használják az általános szerződési feltételeket. Valójában ilyen szerződést fogadunk el a telefon előfizetésnél, a bankszámlanyitáskor, a villany és gázszolgáltatónál, amikor tömegközlekedünk és még hosszan sorolhatnánk. Ügyfélként joggal merülhet fel a kérdés bennünk: az általános szerződési feltételek csak a szolgáltatót védik? Csak a saját érdekeikre figyelnek a szerződésben? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi fán terem az ÁSZF?

Valójában mit értünk ÁSZF alatt?

Az ÁSZF az általános szerződési feltételek rövidítése – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Amikor vásárlóként, megrendelőként ezt látjuk, akkor egyetlen dolgunk és lehetőségünk van. Beikszeljük, bepipáljuk azt, hogy elolvastuk és elfogadjuk az ÁSZF rendelkezéseit. Persze dönthetünk úgy is, hogy ezt nem tesszük, akkor viszont nem juthatunk hozzá az adott szolgáltatáshoz, termékhez És pont ez a lényege az ÁSZF-nek. Nincs lehetőség alkura, a szerződési feltételek általunk javasolt módosítására, befolyásolására. Az általános szerződési feltételeket a szolgáltató határozza meg abból a célból, hogy több szerződést is ez alapján kössön majd meg.

Az általános szerződési feltételeket a szolgáltató egyoldalúan, a másik fél bevonása nélkül több szerződés megkötése céljából előre határozza meg, és nincs lehetőség a szerződés felek általi megtárgyalására.

Miért létezik olyan szerződéskötési forma, ahol csak az egyik fél „diktálhat”?

Az általános szerződési feltételek azokra az esetekre szólnak, amikor egy adott szolgáltatást, árut sok személynek akarnak értékesíteni. Ilyen esetekben sok szerződés jöhet létre azonos feltételekkel. Éppen ezért nem kivitelezhető, hogy a két szerződő fél egyedileg megtárgyalja a szerződés feltételeit.

Gondoljunk csak bele, micsoda káosz lenne, ha például a buszbérlet megvásárlása előtt mindenki személyesen beszélné át, hogy milyen feltételekkel utazhat és mindenkinek más kívánsága lenne. De ez a helyzet például egy webáruház esetén is, hiszen ott sincs lehetőség rá, hogy a vásárlás előtt megvitassák a felek a szerződés részleteit. Így a vállalkozás előre meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a szolgáltatást nyújtja, az árut eladja.

Az ÁSZF elfogadása

Az általános szerződési feltételeket minden esetben el kell fogadnunk, ha olyan szolgáltatást akarunk igénybe venni, ahol ezt alkalmazza a vállalkozás. A szolgáltató kötelezettsége arról gondoskodni, hogy az ügyfelek a szerződés megkötése előtt megismerhessék a szerződési feltételeket.

Az, hogy egy ügyfél ténylegesen el is olvassa az ÁSZF-t, már nem feltétel. Ha volt lehetősége megismerni, elolvasni, és jelzi, hogy elfogadja azt, akkor az általános szerződési feltételek alapján jön létre a szerződés.

Az általános szerződési feltételek csak a szolgáltatót védik?

Szerencsére azért nem úgy kell elképzelni, hogy az ÁSZF csak a szolgáltató érdekeit védi, és az ügyfél teljesen ki van szolgáltatva minden kénye-kedvének.

1. Külön tájékoztatási kötelezettség

Bizonyos esetekben az ÁSZF alkalmazójának külön is fel kell hívnia az ügyfelek figyelmét egyes feltételekre. Vagyis gondoskodnia kell róla, hogy felfigyeljünk rá. Ilyen esetben ez egy jelzés, hogy valamit érdemes jobban megnéznünk mielőtt elfogadnánk.

A külön tájékoztatási kötelezettség alá eső feltételek akkor válnak a szerződés részévé, ha azt a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadták.

Külön tájékoztatás alá esik például:

Az olyan feltétel, ami lényegesen eltér a jogszabályi rendelkezésektől. Természetesen itt csak olyan esetben lehet eltérés, ha ezt maga a jogszabály megengedi, a kötelezően alkalmazandó előírásoktól így sem lehet eltérni.

  • Az olyan feltétel, ami lényegesen eltér a szokásos szerződési gyakorlattól, vagyis attól, amit általában elvárunk, megszoktunk. Kivételt képez az az eset, ha bár a szokásos gyakorlattól eltér, de a felek között kialakult gyakorlatnak megfelel.
  • Az olyan feltétel, ami eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
  • Az olyan feltétel, ami a szerződés szerinti főkötelezettség teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosít. Ez a szabály a fogyasztóval kötött általános szerződési feltételek esetén alkalmazandó.

Fogyasztónak minősül az a természetes személy (vagyis csak ember lehet, cég, egyesület vagy bármilyen más szervezet nem minősül annak), aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül köt szerződést, jár el.

2. Tisztességtelen általános szerződési feltételek elleni védelem

Szintén az ügyfelet, a fogyasztót védik a tisztességtelen általános szerződési feltételek elleni szabályok.

„Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.

Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a tisztességtelen szerződési feltétel semmis lesz. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Láthatjuk, hogy az általános szerződési feltételeknél az ügyfelek védelme is megvalósul. Különösen igaz ez a fogyasztók esetén.

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS