Céges parti – Mire figyelj oda, nehogy rossz vége legyen?

2018. 12. 21., 13:34

A karácsony nemcsak a családoknál jelenti az ünnepet, pihenést. A munkahelyeken is egyre elterjedtebb, hogy céges karácsonyi rendezvényeken szórakozhatnak a munkatársak. Ilyenkor mindenki elengedi magát. Mégis mire érdemes figyelni, hogy az örömből végül ne üröm legyen? Erre is van munkajogi szabály? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol az Érthető Jog friss bejegyzésében.

Mi köze a céges karácsonyi partinak a munkajoghoz?

Érthető, hogy az egész éves hajtás után mindenki szeretne kicsit leereszteni. Ilyenkor a legutolsó dolog, ami eszünkbe jut, azok a munkajogi szabályok. Bár a céges karácsonyi parti sokkal kötetlenebb, mint, amikor tényleges munkavégzés folyik, ilyenkor sem feledkezhetünk meg arról, hogy mégis csak egy munkahelyen, munkaviszonyban vagyunk. Miért? – kezdi bejegyzését dr. Kocsis ldikó.

A Munka Törvénykönyve általános szabályként írja elő, hogy

  • „A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.”

Ide tartozhat, hogy mondjuk másodállásban ne dolgozzunk a konkurenciánál, vagy ne a munkahelyi ügyfél adatbázist használva építsünk saját üzletet és még hosszan sorolhatnánk.

Az sem mindegy, mit csinálunk munkaidőn kívül?

Annak megértése, hogy hogyan viselkedjünk a munkahelyen munkaidőben, általában nem okoz komolyabb problémát. Még, ha minden munkahely más és más, akkor is egy idő után ez ember megismeri, hogy mi az elvárt és elfogadott viselkedés.

Munkavállalóként azonban az sem teljesen mindegy, hogy hogyan viselkedünk a munkaidőn túl, a munkahelyen kívül.

A Munka Törvénykönyve arról is rendelkezik, hogy

  • „A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.”

Itt már nem arról van szó, hogy munkaidőben mit csinálunk. És itt jöhet a képbe a karácsonyi céges buli is.

Egyáltalán nem mindegy, hogy a garatra felöntve mi történik az étteremben, ahol a céges összejövetelt tartják.

Ha botrányosan viselkedünk, az a cég, a munkáltató hátrányos megítéléséhez vezethet. De nem csak ilyen fordulhat elő.

Nem minden pillanat tűnik másnap reggel is jó poénnak

Ma már sok minden és gyorsan kerülhet fel a különböző közösségi oldalakra. Lehet, hogy a buli közben jópofának tűnhet egy-egy nem igazán szalonképes fotót gyorsan közhírré tenni a Facebookon vagy Instagramon. Másnap azonban már nyilván más színben látjuk ezeket is. És a probléma az, hogy nem csak mi láthatjuk, de lehet, hogy egy üzleti partner is, aki emiatt dönt a konkurens cég mellett.

Figyelj oda, hogy mikor mit csacsogsz (ki)

Nem csak a látványos, botrányos viselkedés okozhat problémát. Különösen a vezető beosztásban, vagy bizalmi munkakörökben dolgozóknak kell odafigyelni a titoktartási kötelezettség betartására.

A Munka Törvénykönyve kifejezetten kimondja, hogy

  • „A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.”

A titkokat nem csak a céges partin kell megőrizni. Ilyenkor azonban érdemes talán még fokozottabban figyelni erre, hiszen a túlzásba vitt tojáslikőr könnyebben megoldhatja az ember nyelvét.

A fentieken kívül még számtalan olyan dolog történhet, ami végül akár az állásába is kerülhet az óvatlan szórakozónak. Érezzük jól magunkat, lazítsunk, de figyeljünk arra, hogy ne vigyük túlzásba. A céges buli végül is nem a féktelen szórakozásról szól, célja sokkal inkább a jól végzett munka elismerése és a munkatársak csapattá kovácsolása.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS