Béremelés és diszkrimináció

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a munkáltató jogsértését állapította meg egy olyan ügyben (Egyenlő Bánásmód Hatóság, EBH/39/2017. számú ügy), amikor a munkavállaló amiatt élt panasszal, mert munkáltatója őt – aki nyugdíj előtt állt – és más, idősebb kollégákat nem részesített béremelésben (ennek mértéke az adott cégnél 4 százalék volt) – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának bejegyzésében.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt a munkáltató arra hivatkozott, hogy a béremelés nem alanyi jog. Önmagában a munkaviszony hosszabb időtartama nem eredményezi automatikusan a béremelést. A bérfejlesztés mértéke átlagosan 4 százalék volt, azonban azt differenciáltan állapították meg, az egyes munkavállalók eltérő mértékű béremelésben részesültek. A munkáltató az eljárás során jelezte, hogy a béremelés a közeljövőnek szólt és mivel a panaszos munkavállaló szakmai fejlődése nem volt számottevő, ezért ő nem részesült a béremelésben.

A Hatóság az eljárás során tanúkat is meghallgatott: az egyik igazgató akként nyilatkozott, hogy a béremelés célja az értékteremtésben való részvétel ellentételezése volt, márpedig az érintett munkavállaló ennek nem tett eleget. Ugyanakkor a munkavállaló közvetlen felettese elmondta, hogy a panaszos megbízható munkaerő volt, mint betanított munkás dolgozott, ezért a munka jellegénél fogva nem volt arra lehetősége, hogy kiemelkedően „értékteremtő” munkát lásson el.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság azt is megvizsgálta, hogy kik nem részesültek még béremelésben és arra jutott, hogy többségében azok nem kaptak emelést, akik nyugdíj előtt álltak. A Hatóság értékelte azt is, hogy a Kúria joggyakorlata szerint ugyan a béremelésnél van lehetősége a munkáltatónak differenciálni a munkavállalók között, ez a mérlegelés csak indokolt és objektív szempontokon nyugvó lehet.

Az eljárás végén a Hatóság megállapította, hogy a munkáltató megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és életkora miatt diszkriminálta a munkavállalót és más olyan dolgozókat, akik közel álltak az öregségi nyugdíjkorhatárhoz. Emiatt 300 ezer forint bírságot szabott ki, továbbá elrendelte a jogsértő magatartás megszüntetését, megtiltotta a munkáltató jogsértő magatartásának jövőbeni tanúsítását.

Az ügy fordulata, hogy a munkáltató utóbb értesítette a Hatóságot arról, hogy a munkavállalót az elmaradt béremelésben részesítette, illetve egy átlátható, objektív szempontokon nyugvó olyan bérezési rendszert vezetett be, amely figyelembe veszi a munkavállalók teljesítményét.