Beragadt szabadságok: átvihető, elveszik vagy ki kell fizetni?

2020. 01. 08., 16:31

Meddig vehető ki a szabadság? Mi történik, ha az éves szabadságot nem kapta meg, nem vette ki teljes egészében a dolgozó? Átvihető a következő évre, elveszik, vagy netán ki kell azt fizetni a részére? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A szabadságkiadás egyik fő szabálya

A Munka Törvénykönyve rendelkezik arról, hogy kinek hány nap szabadság jár. Azt is kimondja, hogy „a szabadságot esedékességének évében kell kiadni”. Ez azt jelenti, hogy a 2018-as évre járó szabadságot 2018-ban, a 2019-es szabadságot 2019-ben, a 2020-ra járót pedig 2020-ban kell kiadni és kivenni – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Nincs lehetőség arra, hogy a szabadságot hosszútávon, évekig összegyűjtve végül igazán hosszú időre „szünetelés üzemmódba” kapcsoljunk és hónapokig elvonuljunk a világ elől. Munkavállalóként azt sem tehetjük meg, hogy több évnyi szabadságot egyben kivéve hátrahagyva a mindennapi feladatokat 1 éves világkörüli útra induljunk. (Igaz, a világot már 80 nap alatt is körbe lehet járni, ahogyan Fogg úr is bizonyította Jules Verne regényében. De ki akarna így rohanni?)

Mikor lehet átvinni a szabadságot a következő évre?

Bár a fő szabály az, hogy a szabadságot mindig az adott évben kell felhasználni, mégis van néhány kivétel.

  • Ha október elsején vagy azt követően kezdtél dolgozni a munkahelyeden, akkor az abban az évben járó szabadságot a következő év március 31-ig lehet kiadni. Ez a lehetőség azért is fontos, mert sok esetben a munkaviszony első három hónapja próbaidő, amikor nem kötelező szabadságra engedni az új munkatársat. Figyelem, nem kötelező, de nem is tilos. Erről itt olvashatsz többet.
  • Az is előfordulhat, hogy a szabadságot a munkavállalónál felmerült ok miatt nem lehetett az adott évben kiadni. Ilyenkor azonban az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell azt adni.
  • Ha a szabadság még az adott évben megkezdődött, de az átnyúlik a következő évre, még nincs gond, ha az átnyúló rész nem több, mint 5 munkanap. Vagyis, ha 20 nap szabadságot vesz ki a dolgozó és ebből 3 nap a következő év első 3 munkanapjára esik, akkor még minden szabályos. Ha viszont a 20 nap szabadságból 10 nap nyúlik át a következő év első 10 munkanapjára, akkor már nem szabályosan került sor a szabadság kiadására.
  • Az életkor alapján járó, vagyis a 20 munkanap alapszabadság feletti részt a felek megállapodása alapján később is ki lehet adni. Ilyen esetben a határidő a következő év vége lesz. Erre vonatkozó megállapodást mindig az adott naptári évre lehet kötni.
  • Kollektív szerződés úgy is rendelkezhet, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság egynegyede legkésőbb a következő év március 31-ig adható ki.

Szabadság helyett pénz is járhat?

Egyetlen olyan esetet tartalmaz a Munka Törvénykönyve, amikor a szabadság helyett pénz adható, vagyis a szabadságot pénzzel lehet megváltani. Sőt, ebben az egy esetben a fizetés kötelező.

„A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.”

Amit nem vettünk ki, elveszik?

Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha mégsem kapta meg valaki időben az összes szabadságát? Ilyenkor elveszik, amit nem vett ki?

A ki nem vett szabadság nem vész el. Ha azt a dolgozó időben nem kapta meg, akkor nem lehet egyszerűen annyival elintézni, hogy „így járt”. De arra sincs lehetőség, hogy ilyenkor a szabadság helyett pénzt adjon a munkáltató, hiszen az sem lenne jogszerű. Mi lehet ilyen esetben a megoldás?

Ilyenkor bizony nincs tökéletes megoldás. A szabadságot ki kell adni, még akkor is, ha arra a törvényi előírások betartásával már nem kerülhet sor. A szabadság kiadása a munkáltató felelőssége, így neki kell arra figyelnie, hogy az szabályosan és időben történjen.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS