Beragadt szabadságok: átvihető, elveszik vagy ki kell fizetni?

2020. 01. 08., 16:31

Meddig vehető ki a szabadság? Mi történik, ha az éves szabadságot nem kapta meg, nem vette ki teljes egészében a dolgozó? Átvihető a következő évre, elveszik, vagy netán ki kell azt fizetni a részére? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A szabadságkiadás egyik fő szabálya

A Munka Törvénykönyve rendelkezik arról, hogy kinek hány nap szabadság jár. Azt is kimondja, hogy „a szabadságot esedékességének évében kell kiadni”. Ez azt jelenti, hogy a 2018-as évre járó szabadságot 2018-ban, a 2019-es szabadságot 2019-ben, a 2020-ra járót pedig 2020-ban kell kiadni és kivenni – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Nincs lehetőség arra, hogy a szabadságot hosszútávon, évekig összegyűjtve végül igazán hosszú időre „szünetelés üzemmódba” kapcsoljunk és hónapokig elvonuljunk a világ elől. Munkavállalóként azt sem tehetjük meg, hogy több évnyi szabadságot egyben kivéve hátrahagyva a mindennapi feladatokat 1 éves világkörüli útra induljunk. (Igaz, a világot már 80 nap alatt is körbe lehet járni, ahogyan Fogg úr is bizonyította Jules Verne regényében. De ki akarna így rohanni?)

Mikor lehet átvinni a szabadságot a következő évre?

Bár a fő szabály az, hogy a szabadságot mindig az adott évben kell felhasználni, mégis van néhány kivétel.

  • Ha október elsején vagy azt követően kezdtél dolgozni a munkahelyeden, akkor az abban az évben járó szabadságot a következő év március 31-ig lehet kiadni. Ez a lehetőség azért is fontos, mert sok esetben a munkaviszony első három hónapja próbaidő, amikor nem kötelező szabadságra engedni az új munkatársat. Figyelem, nem kötelező, de nem is tilos. Erről itt olvashatsz többet.
  • Az is előfordulhat, hogy a szabadságot a munkavállalónál felmerült ok miatt nem lehetett az adott évben kiadni. Ilyenkor azonban az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell azt adni.
  • Ha a szabadság még az adott évben megkezdődött, de az átnyúlik a következő évre, még nincs gond, ha az átnyúló rész nem több, mint 5 munkanap. Vagyis, ha 20 nap szabadságot vesz ki a dolgozó és ebből 3 nap a következő év első 3 munkanapjára esik, akkor még minden szabályos. Ha viszont a 20 nap szabadságból 10 nap nyúlik át a következő év első 10 munkanapjára, akkor már nem szabályosan került sor a szabadság kiadására.
  • Az életkor alapján járó, vagyis a 20 munkanap alapszabadság feletti részt a felek megállapodása alapján később is ki lehet adni. Ilyen esetben a határidő a következő év vége lesz. Erre vonatkozó megállapodást mindig az adott naptári évre lehet kötni.
  • Kollektív szerződés úgy is rendelkezhet, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság egynegyede legkésőbb a következő év március 31-ig adható ki.

Szabadság helyett pénz is járhat?

Egyetlen olyan esetet tartalmaz a Munka Törvénykönyve, amikor a szabadság helyett pénz adható, vagyis a szabadságot pénzzel lehet megváltani. Sőt, ebben az egy esetben a fizetés kötelező.

„A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.”

Amit nem vettünk ki, elveszik?

Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha mégsem kapta meg valaki időben az összes szabadságát? Ilyenkor elveszik, amit nem vett ki?

A ki nem vett szabadság nem vész el. Ha azt a dolgozó időben nem kapta meg, akkor nem lehet egyszerűen annyival elintézni, hogy „így járt”. De arra sincs lehetőség, hogy ilyenkor a szabadság helyett pénzt adjon a munkáltató, hiszen az sem lenne jogszerű. Mi lehet ilyen esetben a megoldás?

Ilyenkor bizony nincs tökéletes megoldás. A szabadságot ki kell adni, még akkor is, ha arra a törvényi előírások betartásával már nem kerülhet sor. A szabadság kiadása a munkáltató felelőssége, így neki kell arra figyelnie, hogy az szabályosan és időben történjen.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS