Amit tudni akartál a sztrájkról, de (eddig) nem merted megkérdezni

2019. 01. 09., 15:34

A sztrájk már régóta létező eszköz a munkavállalók érdekeinek elősegítésére. Napjainkban is többször hallhattunk munkabeszüntetésekről több európai államban is, de itthon is egyre gyakrabban merül fel a sztrájk lehetősége. Hogyan lehet jogszerűen sztrájkolni? Ki teheti és ki nem? Megakadályozhatja-e a munkáltató a sztrájkot? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A sztrájk alapjog

Magyarország Alaptörvénye (ami a korábbi Alkotmányt váltotta fel) kimondja, hogy

  • „Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.”

Vagyis külön törvényben meghatározott feltételek szerint lehet sztrájkolni – írja Kocsis Ildikó ügyvéd az Érthető Jogon megjelent friss bejegyzésben.

A sztrájktörvény

A sztrájk szabályait külön törvény rögzíti. Ez a törvény azzal kezdi, hogy kimondja

  • „A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga.”

Az tehát nem is kérdés, hogy lehet sztrájkolni. A kérdés az, hogy kinek lehet, kinek nem lehet, mikor, miért és hogyan. Az ördög tehát – mint oly sokszor – itt is a részletekben lakozik.

Ki sztrájkolhat és ki nem?

Nézzük meg, hogy kik nem sztrájkolhat, ugyanis ez megadja a választ arra is, hogy kik azok, akik élhet a munkabeszüntetés lehetőségével.

Bár az Alaptörvény alapján azt gondolhatnánk, hogy a sztrájk joga mindenkit megillet, ez nincs egészen így.

A sztrájktörvény ugyanis kimondja, hogy

  • „Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.”

De a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó hivatásos állományúak sem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására.

Az államigazgatási szerveknél pedig a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett van rá lehetőség.

A fenti „tiltó lista” után gondolhatnánk, hogy mindenki másnak szabad a gazda, vagyis mindenki más megszorítás nélkül dönthet a sztrájk mellett. Nem egészen van ez így.

A sztrájktörvény kimondja, hogy

  • „Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.”

Vagyis bármilyen sztrájk esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy nem állhat le teljesen a tömegközlekedés, a távközlés, áram, víz, gáz, távhőszolgáltatás, de ezen túl is vannak, lehetnek még olyan szolgáltatók, ahol nem állhat le teljes mértékben a működés.

Akik beszüntetik a munkát

A munkabeszüntetésben való részvétel önkéntes. Kényszeríteni senkit sem lehet rá. De nem csak arra nem kényszeríthető valaki, hogy sztrájkoljon, de arra sem, hogy azt ne tegye (nyilván akkor, ha a sztrájk egyébként jogszerű).

  • „A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető.”

Ugyanakkor annak, aki részt vesz a sztrájkban, a munkavégzés beszüntetésének idejére díjazás sem jár, ha nincs ettől eltérő megállapodás.

Mit tehet a munkáltató sztrájk idején?

A törvény előírja, hogy a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatónak és a munkavállalóknak együtt kell működniük. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy a munkavállalói követelésekre megoldást találjanak.

A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.

Helyettesíthetők-e a sztrájkoló dolgozók?

A sztrájk lényege, hogy a munkabeszüntetéssel vegyék rá a munkáltatót a változtatásokra, a munkavállalók érdekeinek figyelembevételére. Mit sem érne a sztrájk, ha munkáltató könnyedén tudná a munkát nem végző dolgozókat helyettesíteni.

Ugyanakkor viszonylag szűk körben van konkrét törvényi tiltás a sztrájkoló dolgozók helyettesítésére. Ezt a Munka Törvénykönyve csak a munkaerő kölcsönzés esetén tiltja egyértelműen, amikor kimondja, hogy sztrájkban résztvevő munkavállaló helyettesítésére nem lehet munkaerőt kölcsönözni.

2008. december 10-én a légi utasszállítást érintő átfogó sztrájk alkalmával a biztonsági ellenőrök közül senki nem vette fel a munkát. Így a munkáltató a sztrájk idejére toborzott új munkaerőt a biztonsági ellenőri feladatok ellátására. Az ügy végül a legfőbb bírói fórum elé került. A végső döntés kimondta, hogy mivel az utasbiztonság biztosítása alapvető szolgáltatásnak minősíthető, a kizárólag ilyenként minősülő tevékenység végzésére új munkavállalók felvétele nem eredményezte a sztrájkjog csorbítását, nem minősült a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszköznek, és nem valósított meg rendeltetésellenes joggyakorlást.

Túlórázással a túlóratörvény ellen sztrájkolókkal szemben?

Felmerül a kérdés, hogy a sztrájkban részt nem vevő dolgozóknak előírhatják-e, hogy akár túlórában lássák el azokat a feladatokat, melyeket sztrájkoló munkatársaik nem végeznek el.

A legfőbb bírói fórum elé ilyen kérdés is került már korábban. A döntésben kimondták, hogy

  • „Mivel a sztrájk a munkáltatónak veszteséget okoz, ennek csökkentése érdekében a sztrájkban részt nem vett munkavállalóit olyan feladatok ellátására utasíthatja, amelyek egyébként a sztrájkoló munkavállalók munkakörébe tartoznak. E körben akár rendkívüli munkavégzés elrendelésére is sor kerülhet.”

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS