„Távol álljon tőlem, hogy bárkit is riogassak, vagy - pont ellenkezőleg – bagatellizáljam a koronavírus miatti helyzetet. A szakemberek tudják megítélni, hogy indokolt-e bármilyen intézkedés, mit és hogyan kell megtenni a veszély elhárítása érdekében. Mégis mire hívhatja fel a figyelmünket a veszélyhelyzet? Milyen jogi ismeretet sajátíthatunk el a koronavírus kapcsán?” A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.
Mire hívhatja fel a figyelmünket a koronavírus?
Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy egy újabb szenzáció hajhász cikkbe botlott, gyorsan ki kell ábrándítanom. Nem fogok „szaftos” történetet elmesélni, nem írom le, hogy hányan betegedtek meg, hányan vannak veszélyben vagy karanténban. Sőt, azt sem fogom megerősíteni és cáfolni sem, hogy világméretű-e a járvány, vagy lehetséges-e, hogy élelmiszerhiány lesz. Hogy miért? Mert ezekre a kérdésekre nem tudom a válaszokat – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Azt viszont tudom, hogy bármilyen helyzetben segíthet, ha az ember tisztában van bizonyos adatokkal, tényekkel. Ez segíthet megérteni, hogy mi történik, mire számíthatunk. Amikor minden rendben van, legtöbben nem különösebben érdeklődnek a speciális jogi előírások iránt. Nincs is ezzel semmi gond, hiszen engem sem különösebben érdekel, hogy hogyan működik az autóm motorja, amíg nincs vele probléma. Ha viszont hirtelen kigyullad egy lámpa, aminek korábban a létezéséről sem tudtam, akkor megváltozik a kép. Hirtelen érdekelni fog, hogy tulajdonképpen mit is jelez, miért világít, mekkora a baj, mi történhet menet közben. Na, valahogy így van ez a jog bizonyos részeivel is. Legtöbbünk számára akkor válik érdekessé, ha valamilyen veszély van a láthatáron.
Mikor lehet hivatalosan is veszélyhelyzet?
A veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány jogosult – írja elő Magyarország Alaptörvénye.
Azt, hogy milyen esetekben kerülhet sor veszélyhelyzet kihirdetésére, már a katasztrófavédelemről szóló törvény szabályozza részletesen.
Veszélyhelyzetet például a következő események válthatnak ki:
Eltérő szerepek veszélyhelyzet idején
Veszélyhelyzet idején a Kormány úgynevezett sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A jogszabályok között létezik egy „erősorrend”, ami meghatározza, hogy melyik jogszabály az „erősebb”. Ez alapján egyetlen rendelet, így a Kormány rendelete sem lehet ellentétes egy törvénnyel.
A kihirdetett veszélyhelyzet idején azonban más a szabály. „A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” – rendelkezik Magyarország Alaptörvénye.
Az ilyen speciális helyzetben született kormányrendelet rövid életű. Alapesetben 15 napig marad hatályban. Ha a veszélyhelyzet tovább tartana, akkor az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthatja a 15 napot. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban a Kormány rendelete is hatályát veszti, az tovább nem alkalmazható.
Rendkívüli intézkedések veszélyhelyzet esetén
Azt, hogy egy veszélyhelyzet esetén milyen konkrét intézkedésekre kerül sor, elsősorban maga a veszélyhelyzet határozza meg. Nyilván más intézkedésekre lehet szükség árvíz esetén, mint egy járvány idején. Éppen ezért a rendkívüli intézkedések is eltérőek lehetnek Mindig az adott helyzethez mérten kell és lehet meghatározni, hogy mire van szükség a veszélyhelyzet mielőbbi elhárításához, a károk enyhítéséhez. Rendkívüli intézkedés lehet például:
A veszélyhelyzet és az alapvető jogok
A veszélyhelyzet idején is megmaradnak bizonyos garanciális korlátok. Ezek célja, hogy meghatározott alapvető jogok ne sérülhessenek. Bár az tény, hogy ilyen helyzetben vannak olyan alapvető jogok, amik az egyébként előírthoz képest eltérő mértékben korlátozhatóvá válnak, vagy akár fel is függeszthetők.
Az Alaptörvény meghatározza azokat a jogokat, amelyeknek még veszélyhelyzet idején is érvényesülniük kell. Ilyen jog például az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma, a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma. De szintén érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének és a védelemhez való jognak is.
Ugyanakkor az Alaptörvény értelmében más alapvető jogok veszélyhelyzet esetén akár korlátozhatók vagy fel is függeszthetők. Ide tartozik például a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, a gondolat, lelkiismeret és vallásszabadsághoz, a békés gyülekezéshez, vagy a tulajdonhoz való jog is.
Jogi garanciaként jelenik meg, hogy az Alaptörvény alkalmazása veszélyhelyzet idején sem függeszthető fel, és az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható.
Fontos hangsúlyozni, hogy veszélyhelyzet elrendelésére és bármely azzal kapcsolatos rendkívüli intézkedésre csak valóban indokolt esetben kerülhet sor.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Az Arany Sörpecsét Európa egyik legfontosabb sörversenye a csehországi Litomericében.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.