A könyvelők átlagosan 5-20 ezer forintos áremelést terveznek a katából kilépő, tevékenységüket átalányadózásban folytató ügyfeleiknél, derült ki a Billingo online felmérésből. A legnagyobb kihívásként a rövid határidőt és a többletmunka terhet látják.
Nemcsak a katás vállalkozók, hanem az általuk megbízott könyvelők és könyvelőirodák életét is alapjaiban forgatja fel a kata törvény parlament által elfogadott módosítása. A Billingo online számlázó által közel ezer fő könyvelő bevonásával készített közvélemény-kutatásban a válaszadók olyan aggodalmaikról számoltak be, mint hogy „nincs általános megoldás, mindenkivel mindent át kell beszélni”, hogy „rövid a határidő az átállásra” vagy hogy „el kell fogadtatni az ügyféllel a többletadózást”.
„A megkérdezett könyvelők 98 százaléka könyvel katásokat és mindössze 2 százalék mondta azt, hogy nincs katás ügyfele. Így jóformán mindenkinek lesz feladata. Érdekesség, hogy a válaszadók több mint fele nem könyvel átalányadós ügyfeleket jelenleg, és csak minden tízedik felelt úgy, hogy több ilyen adózási formát választó ügyfele is van. Volt több olyan válaszadó is, akiknek éppen az jelenti a legnagyobb kihívást a saját elmondásuk szerint, hogy felkészüljenek átalányadózásból, mert eddig egyáltalán nem volt ilyen ügyfelük” – kommentálta a felmérést Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója.
A törvénymódosítás könyvelőkre gyakorolt hatását jelzi az is, hogy a katás ügyfeleik kapcsán eddig a megkérdezettek majdnem fele egy órát vagy annál kevesebbet foglalkozott a könyveléssel. Míg arra a kérdésre, mire számítanak, mennyivel több idő lesz átlagosan lekönyvelni egy katából az átalányadóra áttérő ügyfelet havi szinten, mint egy katás ügyfelet, a legtöbben 1-2 (31,77 százalék) vagy 2-3 órát (27,44 százalék) jelöltek meg válaszként.
Az idő pedig az átmenet alatt is az egyik legkomolyabb gond. A szabadszavas kérdéseknél rengetegen jegyezték fel, hogy számukra a legnagyobb fejfájást a rövid határidő és a gyors alkalmazkodás okozza. Valaki arról számolt be, „minden ügyféllel egyedileg kell foglalkozni és kitalálni a legjobb adózási formát, miközben nyaralnék és vizsgára készülök”, egy másik könyvelő „az információ hiányára” panaszkodott az átállással kapcsolatban, egy harmadik pedig a „pszichológiai teher elviselését” emelte ki nehézségként.
A könyvelők több mint felének nincs már szabad kapacitása új ügyfeleket vállalni a meglévőkön kívül, és mindössze alig 8 százalék érzi úgy, hogy akár több mint 10 új ügyfélnek is tudna maradéktalanul könyvelni.
Ami a költségeket illeti, 48,24 százalék 5 és 10 ezer forint közötti áremeléssel tervez a katából kilépő és tevékenységüket átalányadózásban folytató ügyfelei kapcsán, 28,94 százalék pedig 10 és 15 ezer forint közé tette ezt az összeget. Mint azt egyikük írta, megoldandó probléma számára, hogy „amint megszületett az ügyfél döntése arról, hogyan tovább, meg kell győződnöm róla, hogy érti-e, nekem miért lesz többletmunkám, miért fogok árat emelni”.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.