A könyvelők többsége árat emelne a katából kilépőknek

A könyvelők többsége árat emelne a katából kilépőknek
2022. 08. 02., 12:23

A könyvelők átlagosan 5-20 ezer forintos áremelést terveznek a katából kilépő, tevékenységüket átalányadózásban folytató ügyfeleiknél, derült ki a Billingo online felmérésből. A legnagyobb kihívásként a rövid határidőt és a többletmunka terhet látják.

Nemcsak a katás vállalkozók, hanem az általuk megbízott könyvelők és könyvelőirodák életét is alapjaiban forgatja fel a kata törvény parlament által elfogadott módosítása. A Billingo online számlázó által közel ezer fő könyvelő bevonásával készített közvélemény-kutatásban a válaszadók olyan aggodalmaikról számoltak be, mint hogy „nincs általános megoldás, mindenkivel mindent át kell beszélni”, hogy „rövid a határidő az átállásra” vagy hogy „el kell fogadtatni az ügyféllel a többletadózást”.

„A megkérdezett könyvelők 98 százaléka könyvel katásokat és mindössze 2 százalék mondta azt, hogy nincs katás ügyfele. Így jóformán mindenkinek lesz feladata. Érdekesség, hogy a válaszadók több mint fele nem könyvel átalányadós ügyfeleket jelenleg, és csak minden tízedik felelt úgy, hogy több ilyen adózási formát választó ügyfele is van. Volt több olyan válaszadó is, akiknek éppen az jelenti a legnagyobb kihívást a saját elmondásuk szerint, hogy felkészüljenek átalányadózásból, mert eddig egyáltalán nem volt ilyen ügyfelük” – kommentálta a felmérést Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója.

A törvénymódosítás könyvelőkre gyakorolt hatását jelzi az is, hogy a katás ügyfeleik kapcsán eddig a megkérdezettek majdnem fele egy órát vagy annál kevesebbet foglalkozott a könyveléssel. Míg arra a kérdésre, mire számítanak, mennyivel több idő lesz átlagosan lekönyvelni egy katából az átalányadóra áttérő ügyfelet havi szinten, mint egy katás ügyfelet, a legtöbben 1-2 (31,77 százalék) vagy 2-3 órát (27,44 százalék) jelöltek meg válaszként.

Az idő pedig az átmenet alatt is az egyik legkomolyabb gond. A szabadszavas kérdéseknél rengetegen jegyezték fel, hogy számukra a legnagyobb fejfájást a rövid határidő és a gyors alkalmazkodás okozza. Valaki arról számolt be, „minden ügyféllel egyedileg kell foglalkozni és kitalálni a legjobb adózási formát, miközben nyaralnék és vizsgára készülök”, egy másik könyvelő „az információ hiányára” panaszkodott az átállással kapcsolatban, egy harmadik pedig a „pszichológiai teher elviselését” emelte ki nehézségként.

A könyvelők több mint felének nincs már szabad kapacitása új ügyfeleket vállalni a meglévőkön kívül, és mindössze alig 8 százalék érzi úgy, hogy akár több mint 10 új ügyfélnek is tudna maradéktalanul könyvelni.

Ami a költségeket illeti, 48,24 százalék 5 és 10 ezer forint közötti áremeléssel tervez a katából kilépő és tevékenységüket átalányadózásban folytató ügyfelei kapcsán, 28,94 százalék pedig 10 és 15 ezer forint közé tette ezt az összeget. Mint azt egyikük írta, megoldandó probléma számára, hogy „amint megszületett az ügyfél döntése arról, hogyan tovább, meg kell győződnöm róla, hogy érti-e, nekem miért lesz többletmunkám, miért fogok árat emelni”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.